A nagyvállalatok a kreativitás urai

Yochai Benkler, a Harvard Egyetem jogász professzora azt vizsgálja, hogy az információs technológiák miként teszik lehetővé a kulturális anyagok készítésének új formáit és miként változtatják meg a gazdaságot.

"Az a médiaipari hozzáállás, miszerint ami az enyém, az nem lehet a tiéd, nem egyeztethető össze az új digitális környezet információ- és kultúragyártási gyakorlatával. A kulturális javak készítési és terjesztési költségei az internet megjelenésével radikális mértékben csökkentek, a folyamatban résztvevők száma ezzel párhuzamosan jelentősen kibővült. Így új gyártási eljárások jöttek létre. Ez a folyamat hosszú távon nem csak egy változatos kultúrát eredményez, de a gazdaságot is megváltoztatja." - hangsúlyozta az Ars Electronica fórumon Benkler professzor, aki a Harvard Egyetem Jogi Iskoláján tanít és a Berkman Internetes és Közösségi Központ társigazgatója.

"Ma már mindenhonnan özönlenek az innovációk. A vállalatok profitálhatnának az előnyökből, ehhez először azonban alkalmazkodniuk kellene a változásokhoz. Az ipar ehelyett megpróbál jogi akadályokat gördíteni a közös lehetőségek elé. A gond csak az, hogy ezáltal már a demokrácia és a gazdaság jövőjéről van szó. A kérdés az, hogy a 20. századot meghatározó konszernek fogják-e ellenőrizni a 21. században is a kreativitást és az innovációkat vagy sem. Ezt nem engedhetjük meg. Amennyiben ez megvalósulna, én azt borzalmas dolognak tartanám." - fejtette ki könyve, a The Wealth of Networks kapcsán, mely Creative Commons licenc alatt jelent meg és a világhálón is elérhető.


"Egy technológiai, gazdasági és szervezeti átalakulási folyamat kellős közepén vagyunk, amely miatt újra kell definiálnunk a szabadság és a tudásalapú társadalom termelékenységének fogalmát. Ma már akinek elég pénze van, hogy ne csak létrehozzon egy terméket vagy szolgáltatást, hanem azt képes hatékonyan elkészíteni és terjeszteni is, az döntően befolyásolhatja a piaci folyamatokat. Az internet megváltoztatta az életünket. Gondoljunk bele, hogy jelenleg egymilliárd olyan ember van világszerte, akiknek megvan a lehetősége információk készítésére, tárolására és terjesztésére. Nekik nincs szükségük sem üzleti modellekre, sem szerzői jogokra. Ma az emberek arra használják az eszközeiket, hogy elmondják a történeteiket, méghozzá ott és úgy, ahol és ahogy akarják."

"Mindez persze hatással van a gazdaságra is. Korábban az innovációk alapvetően a cégektől származtak. Ma a legfontosabb innovációk a perifériáról érkeznek, ilyenek például a wiki-, a blog- és a fájlcserélő szoftverek. A fejlesztések ma már nem egy vállalat keretein belül és nem szerzői vagy szabadalmi jogi keretek között történnek, hanem szociális együttműködéseknek köszönhetően valósulnak meg. Mindez új konkurenciát jelent a vállalatoknak. A zeneiparnak például a fájlcseréléssel kell, illetve kellene megbirkóznia. De ez a folyamat egyúttal azt is jelenti, hogy a cégek előtt új lehetőségek nyílnak" - szögezte le Yochai Benkler.

A Harvard Egyetem jogásza kiemelte, hogy jelenleg a szoftveripar forgalmának kétharmadát a szerzői jogtól nem függő szolgáltatások teszik ki. A zeneiparnak azonban a kiadók egyik legnagyobb bevételét jelentik a szerzői jogdíjak. A zenészek ugyanakkor a legtöbb pénzt az élő fellépéseikkel keresik, amiknek viszont szinte semmi közük sincs saját termékeik szerzői jogához. Ezért került krízishelyzetbe a fájlcserélő rendszerek megjelenésével a zeneipar, míg az előadóknak minden korábbinál több lehetőségük van.

Hollywood és a zeneipar teljesen elégedett a jelenlegi rendszerrel és esze ágában sincs változtatni rajta. Addig ragaszkodnak hozzá, amíg csak lehet. A 20. század ipari gigászai nem akarnak csak úgy eltűnni a történelem porondjáról, ezért próbálnak meg minden elképzelhető akadályt a változások útjába gördíteni és megtartani az ellenőrzést a kommunikációs megoldások felett. Jó példa erre a távközlés szabályozása.

Benkler szerint a játék tétje most már a gazdaság és a demokrácia jövője. Egy központi irányítású modell áll szemben a behálózott társadalom biztosította nyilvánosság lehetőségével, utóbbi azonban még csak most alakul ki. Fontos ugyanakkor, hogy a felhasználók által készített tartalmakat terjesztő, kínáló platformok tiszteljék partnereiket és viszont, azaz a YouTube és más oldalak ne csak a pénzszerzés lehetőségét lássák ezekben a videókban.