EIT-nyitóülés Budapesten

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatótanácsának hétfői budapesti alakuló ülésével megkezdődik az Európai Unió egyik legfontosabb tudományos, kutatói projektje.

A Magyar Tudományos Akadémián zajló ünnepi ülésen részt vesz az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso is, aki 2005-ben vetette fel a tagállamoknak, hogy hozzák létre a Massachusetts Institute of Technology európai megfelelőjét. Az önálló campusszal elképzelt szuperegyetem gondolatát anyagi féltékenység miatt megfúrták a nagy nyugat-európai egyetemek.

Az Európai Kutató Egyetemek Ligájának nyilatkozata szerint az ötlet szűklátókörű, tévútra vezet, eleve kudarcra van ítélve... Barroso azonban nem adta fel, és egy évvel később az EB hivatalos formában ismét előrukkolt a javaslattal, de konkrét egyetem helyett immár a tudásháromszög, a kutatás-oktatás-innováció legfontosabb résztvevőinek hálózatáról beszélt. Az elképzelés szerint az EIT koordináló szereppel felruházott intézmény, amely segíti a tudományos és innovációs közösségek kialakulását.

Az EB oktatásért felelős tagja, a szlovák Jan Figel, aki szintén részt vesz a hétfői alakuló ülésen, az akadémiai élet, az üzleti körök és a kutatói központok szétszabdaltságával indokolta az EIT létjogosultságát. Bár a tagországok egy része visszariadt a brüsszeli kezdeményezés árcédulájától (az EB 2008-2013 között 2,4 milliárd eurót említett), végül is elfogadták a tervet, amikor kiderült, hogy erre a közös költségvetésből Barroso csak 300 milliót szán, a többinek a tagállamoktól, illetve a privát szektortól kell jönnie. Nehéz lett volna ellentmondani már csak azért is, mert az első három kiemelt terület, az energetika, a klímaváltozás és az informatika amúgy is elkötelezetten európai kutatói prioritás. Az egyetemek ellenállását pedig leszerelték azzal a listával, amely szerint a világ 500 legfontosabb egyetemének ugyan a fele Európában található, de a húszra szűkített listán már csak kettő...

Ezután megindult a székhelyért folyó küzdelem. A versenyben Lengyelország, Spanyolország, Németország és közös pályázattal Ausztria és Szlovákia is részt vett, ám végül az döntött, hogy Magyarországon még nincs uniós ügynökség. Budapest vállalta, hogy húsz évre állja az EIT mintegy 60 főt foglalkoztató székhelyének bérleti díját, továbbá 20 munkatársának öt esztendőre járó bérét. A 18 fős igazgatótanácsba bekerült Magyar Bálint volt oktatási miniszter is.