Online árverezheti az ingatlanokat is az APEH

Jövőre az ingatlanokra is kiterjeszti az adózás rendjéről szóló törvény az elektronikus árverést - legalábbis az országgyűlés elé kerülő javaslat tartalmaz ilyen irányú módosítást.

Januártól az ingó vagyontárgyakra már csak az elektronikus rendszeren keresztül lehet licitálni, a tervek szerint ez egészülne ki jövőre az ingatlanokkal. Az eredeti cél az volt, hogy az árverési csarnokokban a rendszeres árletörést megakadályozza az adóhatóság. Korábban ugyanis a profi, árverésre járó csoportok mesterségesen leszorították a liciteket, így az ingóságokhoz potom áron juthattak hozzá - mindez nagyüzemben működött, aminek következtében az ingóságok a kikiáltási ár negyedéért keltek csak el.

Az elektronikus árverés bevezetésével - ezen az Ügyfélkapun keresztül bárki részt vehet akár személyesen, akár egy közvetítő megbízása mellett - ez a mesterséges árleszorítás megszűnt, tavaly már általában a becsérték felét adták meg a licitálók. Persze ennél nem is adhattak volna kevesebbet, hiszen a jogszabály szerint csak akkor érvényes az árverés, ha a becsérték ötven százalékát megadja a leendő tulajdonos.

Ezen a sikeren felbuzdulva jövőre az ingatlanokra is kiterjesztik a kizárólagos online licitálást, némi eltéréssel persze az ingóságokra vonatkozó szabályokhoz képest. Az ingatlanokra csak három napig lehet licitálni (az ingóságoknál ez nyolc napig tart), de ami a legfontosabb, hogy előleget kell fizetnie annak, aki egyáltalán részt kíván venni egy árverésen. Az előleget az árverés megkezdéséig kell az adóhatóság számlájára befizetni, ami az ingatlan értékének tíz százalékát teszi ki.

Emellett az is jelentős különbség az ingó árverésekhez képest, hogy az érvényes árveréshez szükséges minimumár az ingatlan típusa szerint differenciálódik. Míg az ingó vagyontárgyak esetében ez a minimum az érték ötven százaléka, addig ingatlanoknál ez 65, lakóingatlanoknál pedig 75 százalék. Tekintettel arra, hogy egy ingatlan nyilvánvalóan drágábban kel el, mint egy ingó vagyontárgy, a jogszabály az ingókra vonatkozó nyolcnapos fizetési határidővel szemben az ingatlanoknál megenged egy egyszeri, hatvannapos fizetési haladékot.

A többi szabály nem marad a régiben, vagyis az öt legnagyobb licitet adót az adóhatóság elektronikus úton és levélben is értesíti. Azért nemcsak a legnagyobb ajánlatot tevőt, mert ha ő valamiért mégsem tud - vagy nem akar - fizetni, akkor a második, majd harmadik és így tovább lép a helyére. Ha a második-ötödik legnagyobb licitet adó vásárolja meg a vagyonelemet, akkor a legnagyobb ajánlattal élőnek ki kell fizetnie a két összeg közti különbséget.

Tavaly összesen 1026 ingatlanárverést tartott az adóhatóság, ebből azonban csak 367 esetben ért el sikert. Az összes meghirdetett ingatlan becsértéke 2,6 milliárd forint volt, amiből végül csak 274,5 millió forint folyt be. Az ez év első öt hónapja adatai alapján 484 árverésből 174 volt sikeres, és a kétmilliárd forint teljes becsértékhez képest 145,4 millió forint bevétele keletkezett az adóhatóságnak. Vagyis 748 ezer forintot ért átlagosan egy eladott ingatlan tavaly, az idén pedig, május végéig 836 ezer forintot.