Világméretű közösségépítés mobiltelefonokkal

A mobiltelefonok és a mobilinternet elterjedésével átalakulnak a közösségi viszonyok is. Újra kell gondolni társadalmi érintkezés, viselkedés egyes normáit is.

Ez az egyik legfontosabb témája a T-Mobile és a Magyar Tudományos Akadémia évek óta tartó nemzetközi kutatássorozatának, melynek idei konferenciája obilkommunikáció és a közösségépítő hálózatok etikája címmel csütörtökön kezdődött az MTA épületében. A háromnapos konferencián a kutatók mintegy ötven előadásban ismertetik eredményeiket. A kutatás jelentőségét hangsúlyozta a sajtó képviselői előtt Chris Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, mert - mint elmondta - a mobilkommunikáció ma már az élet minden területére behatol, a közösségépítő hálózatok is napról-napra bővülnek. A társadalom leszakadóban lévő rétegeit is segítheti az információhoz való hozzájutásban, a távtanulásban.

A rendezvény résztvevőit nyitóbeszédében üdvözölte Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Kiemelte, hogy a mobilkommunikáció következtében megváltozott körülmények az életben újfajta válaszokat követelnek. A társadalmi hatásokkal foglalkozó kutatások segítenek a változások megértésében, az adekvát válaszok megtalálásában. A konferencián a világ neves kutatói a mobiltelefon diadalútjának okait, eredményeit, meglepetéseit és sajátosságait elemzik. A találkozóra többek között Norvégiából, az Egyesült Államokból, Németországból, Dél-Koreából és Franciaországból érkeztek előadók.

Az MTA és a T-Mobile 2001 óta folytatja közös társadalomtudományi kutatásait. Az azóta eltelt időben a mobilfelhasználók száma világszerte és Magyarországon is mintegy háromszorosára nőtt. Az internetes blogokban kialakult civil újságírás befolyásolhatja a különböző fejlettségű és társadalmi szerkezetű ázsiai országokról kialakult képet, akár az adott ország politikai viszonyait is - összegezte kutatását James E. Katz, a Rutgers Egyetem szakembere a konferencia első napján. A civil újságírás és az önkéntes híradások egyre jelentősebb szerepet töltenek be a nyugati és az ázsiai országokban egyaránt.

Az újonnan kialakult információs és kommunikációs technológiák megbontották azt az egyensúlyt, amely korábban kialakult a hírek előállítói és fogyasztói között. Ez a professzionális újságírók számára gazdasági, egzisztenciális fenyegetettséget is jelenthet - vélik a kutatók. A mindenhol jelenlévő és használható mobiltelefonok, valamint az internetes naplók, weboldalak lehetővé teszik, hogy egy-egy helyi eseménynek ne csak a hivatalos változata jusson el a részt nem vevő többséghez, hanem első kézből származó, jóllehet szubjektív leírások és nézőpontok is. Egyes fejlődő, átalakulóban lévő országokban ezek akár ellentétes értelmezését is adhatják az eseménynek. Katz és kutatótársai tanulmánya elsősorban Ázsiára koncentrál, egyebek közt kambodzsai, malajziai és tajvani bloggerekkel készítettek emailinterjúkat, valamint weboldalakról és hírszolgáltatóktól gyűjtöttek adatokat.

Elemzésük szerint a blogok fontos forrássá váltak mindenütt, bár fő funkciójuk országonként eltérő. Olyan átalakulóban lévő országban, mint Kambodzsa, a közösségépítés és az egymásnak, valamint külföldre szóló üzenetek továbbítása fontos a megkérdezett bloggerek szerint. A fejlettebb, kevés megszorítással működő országokban (például Tajvanon) inkább az egymás közötti gondolatcserét hangsúlyozták a virtuális közösségek tagjai. Egy malajziai blogger véleménye szerint országukban a politikai változásokban is jelentős szerepe volt az internetes véleménynyilvánítás lehetőségének - említett példát Katz arra, hogy a civil újságírás a kormányzó elit legitimitását és stabilitását is befolyásolhatja.

Világunk szerkezetei és jelenségei közül matematikailag igen sok írható le nagy hálózatként - mondta Lovász László akadémikus, Wolf-díjas matematikus a konferencia egyik bevezető előadásában. Az internet talán a legismertebb példa a nagy hálózatokra, egyúttal modellként is szolgál további hálózatokra. Másféle óriáshálózatok is léteznek, például a biológiában az ökológiai hálózatoktól az agyi hálózatokig, de a fizika, kémia és a mérnöki tudományok területéről is hozhatók példák a nagy hálózatokra, matematikai nevükön gráfokra. Lovász László szerint a hálózatok izgalmas kihívást jelentenek a matematikusok számára is. Míg azonban a klasszikus gráfelméletben ismerik a csúcsok és a hozzájuk tartozó élek teljes listáját, addig a nagy hálózatokat sohasem ismerik teljesen. A matematikusoknak részleges információik vannak csak róluk, melyeket helyi mintavétellel, vagy különféle folyamatok vizsgálatával nyernek.