Ősi perui piramisra bukkantak egy műholdfelvételen

Ősi perui piramisra bukkantak egy műholdfelvételen

2008. október 5. 10:55, Vasárnap
Egy új távérzékelési technika lefejtette a perui Cahuachi sivatag közelében található terület kő- és sárrétegét, feltárva egy ősi vályogpiramist.

Az építményről Nicola Masini és Rosa Lasaponara, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács munkatársai számoltak be egy Rómában tartott konferencián. A piramist a Quickbird műhold felvételeinek elemzései tárták a szakemberek elé, akik egy Nazca folyó menti területet vizsgáltak. A növényekkel és fűvel benőtt térség körülbelül másfél kilométerre húzódik egy ásatási területtől, ami elvileg a világ legnagyobb "sárvárosát" rejti magában.

A Quickbirddel Masini és munkatársai számos nagy felbontású infravörös és multispektrális felvételt készítettek, majd speciális algoritmusokat eresztettek a képekre. Az eredmény egy piramis részletes vizualizációja lett. A felfedezés nem lepte meg a régészeket, mivel a Cahuachi közel 40 dombjáról feltételezik, hogy fontos építmények maradványait rejtik. "Tudjuk hogy sok épület nyugszik még a Cahuachi homokja alatt, azonban egészen mostanáig szinte teljesen lehetetlen volt a pontos behatárolásuk és alakjuk észlelése a légi felvételekről" - nyilatkozott Masini a Discovery News-nak. "A legnagyobb problémát a vályog és a környező altalaj közötti nagyon alacsony kontraszt okozta."

Cahuachi a legismertebb Nazca ásatási terület. A Nazca civilizáció az i.e. 1. és az i.sz. 5. század között élte virágkorát a mai Peru területén, majd az Inka birodalom felemelkedésével szépen lassan elhalványult. A fennsíkba vájt hatalmas, leginkább a levegőből látható madár- és állatrajzaikról és sok száz geometriai vonalaikról ismert nép szertartási központként építette Cahuachit, a földből formázott piramisok, templomok és tereiket magából a sivatagból emelték. Papjaik a szertartások keretében gyakorta mutattak be emberáldozatokat.


A műholdfelvételen fehér nyilak jezik a vályogpiramist, feketék pedig a még vizsgálandó szerkezeteket

I.sz. 300 és 350 között két természeti katasztrófa, egy hatalmas árvíz és egy pusztító földrengés söpört végig a területen. Cahuachi ezt már nem tudta túlélni, elvesztette szent mivoltát, a terület elnéptelenedett. A nazcák azonban mielőtt elhagyták volna a helyet, lezárták az összes monumentumot és a sivatag homokja alá temették. "Eddig teljes egészében egy hatalmas aszimmetrikus piramist, az úgynevezett Nagy Piramist ástuk ki és restauráltuk. Egy teraszos templom és egy kisebb piramis feltárása szintén előrehaladott állapotban van" - olvasható Giuseppe Orefici, a területen dolgozó régész munkájában, aki évtizedeket töltött a Cahuachin.

Az újonnan felfedezett piramis 90x100 méteres alappal és négy terasszal rendelkezik, ami egy csonka, a Nagy Piramishoz hasonló piramist sejtet. "Hét szintjével ez az impozáns épület a tájból lett kialakítva, amit hatalmas vályogfalakkal erősítettek meg. Érdekes lelet. Ahogy a Nagy Piramis, ez is valószínűleg emberi áldozatok maradványait rejti" - mondta Andrea Drusini, a Padova Egyetem antropológusa. A korábbi ásatásokban Drusini közel 20 levágott "áldozat bemutató fejet" talált a Nagy Piramis különböző termeiben. "Kör alakú lyukakat vájtak a homlokukba, anatómiai szempontból tökéletesen elkészítve" - tette hozzá Drusini.

Masini csapata időközben az új felfedezés környezetét kutatja újabb eltemetett szerkezetek után. "Ez az innovatív technika új távlatokat nyit az eltemetett vályog monumentumok észlelésében" - összegzett Masini. "Ha sikerül több információt beszerezni az épületek méretéről és alakjáról, akkor segítségül hívhatjuk a virtuális régészetet és életre kelthetjük a piramist és a környező épületeket."

Listázás a fórumban 
Adatvédelmi beállítások