Nem függők a videojátékosok?

A kényszeredett videojátékosok klasszikus értelemben nem számítanak függőnek, a függőség inkább szociális okokra vezethető vissza.

Legalábbis ezt állítja Keith Bakker, a Smith & Jones Centre Amsterdam alapító-vezetője. A 2006-ban létrehozott amszterdami klinika jelenleg az egyetlen, játékfüggőkkel foglalkozó európai egészségügyi intézmény. "A túlzottan sokat játszó fiatalok 90 százaléka nem függ az egyes programoktól" - jelentette ki a szakember.

Bakker és kollégái 2006 óta több száz függőt kezeltek a klinikán és a tapasztalatok összefoglalása után most úgy döntöttek, hogy változtatnak terápiás módszereiken. Az orvosok ugyanis felismerték, hogy a kényszeredett videojátékosoknál az okok nem pszichológiai, hanem szociológiai problémákon alapulnak. A hagyományos leszoktató módszerekkel csak azoknál a betegeknél sikerült jó eredményeket elérni, akiknek valamilyen más, például alkohol- vagy drogfüggőségük is volt. Bakker úgy vélte, hogy ez csak a játékfüggők tíz százalékáról mondható el. A maradék 90 százalékba tartozók esetében - például, akik naponta több órán át játszanak az online világokban - más kezelési módszerekre van szükség.

"Minél tovább dolgozunk együtt ezekkel a gyerekekkel, annál kevésbé gondolom úgy, hogy a problémájukat függőségnek lehet nevezni. Akikre igazán szükségük van, azok a szüleik és a tanáraik. Éppen ezért a jövőben arra fogunk koncentrálni, hogy továbbfejlesszük az érintettek szociális és kommunikációs képességeit, hogy ezután könnyebben integrálhatók legyenek a társadalomba. A játékprobléma leginkább a mai társadalmi struktúrára vezethető vissza. A pácienseim 80 százalékát előtte rendszeresen zrikálták az iskolában és úgy érezték, hogy kirekesztik őket. Amennyiben a fiatalok visszatérnek a kommunikáció hagyományos formáihoz, akkor sok tünetet tudunk kezelni. Ha úgy érzik, hogy elfogadják és meghallgatják őket, akkor a többségük képes abbahagyni a kényszeredett játékot" - szögezte le a szakember.

Bakker elmondta, hogy elsősorban a szülőket tartják felelősnek a kialakult helyzetekért, akik mind a felelősségvállalás, mind a gondoskodás szempontjából csődöt mondtak. A gond csak az, hogy amint elmúlt valaki 18 éves, már saját maga felel a tetteiért és ezért kell még fiatal korban közbeavatkozni. A fiatalabb játékfüggők esetében elsősorban a megelőzésre fektetik a hangsúlyt. Egyes esetekben szóba kerülhet a számítógép- vagy a játékhasználat egy időre való teljes megvonása. A Smith & Jones kutatói szerint egyébként a gyerekek azért játszanak erőszakos játékokkal, mert egy olyan utat és módot keresnek, ahol kiélhetik a felgyülemlett agressziójukat.