Válságcenzúra van Oroszországban

A hivatalok után már a legfőbb ügyészség is felvette a harcot a bankokat érő "médiatámadások" ellen Oroszországban - számol be a Kommerszant.

Jurij Csajka főügyész arra utasította a helyi ügyészségeket, hogy vizsgálják meg az újságokban vagy az interneten megjelenő, pénzintézetekkel kapcsolatos fizetett írásokat, mert azok gyakran a bankok rossz hírét keltik, félrevezetik a betéteseket, s akár tömeges pénzkivonást idézhetnek elő. A hivatal szerint ez történt a szverdlovszki körzetben is, ahol az URA.ru hírügynökség nyíltan beszámolt írásában a területi bankok problémájáról, ezért a főszerkesztőnek egyórás "kihallgatáson" kellett megjelennie, ahol arról faggatták, milyen eszközökkel szerzett információt a bankok pénzügyi helyzetéről. A legfőbb ügyészség cáfolja, hogy cenzúráról lenne szó, mindössze "az információk pontosságát" kívánják ellenőrizni.

A média a legkiválóbb eszköz, hogy a válságot is felhasználva a bankok keresztbe tegyenek riválisaiknak - véli Alekszej Szimonov, az ország sajtószabadságát figyelő Glasznoszty Védelem Alapítvány vezetője. Emlékezetes, hogy Mihail Fridman 2004-ben helyreigazítási pert nyert a Kommerszant ellen, a betétesek ugyanis az egyik cikk hatására megrohanták a milliárdos kezében lévő Alfa Bankot. (Az újság közölte a helyreigazítást, igaz, fejjel lefelé.)

Az állami csatornák ma gyakran egyszerűen kihagyják a piaci híreket, ha a tőzsde éppen lejtmenetben van, a bankokat támadó hírek ugyanakkor sms-ben vagy e-mailben terjednek. A televíziós adásokból az "összeomlás" és a "pénzügyi válság" szavakat is kitiltották, de a pénzintézetek előtt gyűrűző sorokat ábrázoló felvételek is eltűntek a képernyőről - részletezi az orosz helyzetet Vlagyimir Varfolomejev, az Ekho Moszkvi rádió főszerkesztője.

Az ellenőrzés fontosságára maga Dmitrij Medvegyev elnök hívta fel a végrehajtó hatalom figyelmét. Sok folyamatot a média befolyásol, így óriási jelentősége van a pontosságnak, a tapintatosságnak és az igazságnak. Oroszország stabil állam, nincs szükség rá, hogy visszatérjünk az 1990-es évek erőszakos bánásmódjához - tette hozzá az elnök Jurij Csajka, Rasid Nurgalijev belügyminiszter és Alekszandr Bortnyikov, az orosz titkosszolgálat (FSZB) vezetőjének társaságában.