Hiperlinkek a valódi világba

A mobil internethozzáférések számának növekedése és az adatátviteli tarifák csökkenése miatt a vonalkód-szkennelő megoldások fejlesztői új fordulatra számítanak a közeljövőben.

A kétdimenziós vonalkódok lehetővé teszik az internetes tartalmak és a valódi tárgyak összekötését. A legjobb példa a fejlődésre a jelenleg 13 nyelven elérhető Semapedia, amelyen jelenleg már több mint 46 000 vonalkód található meg. A "Hyperlink your world" mottó alatt a platform azt a cél tűzte ki maga elé, hogy kapcsolatokat teremtsen a Wikipedia virtuális tudástere és a valós világ között. "Olyan objektumokra és helyszínekre vonatkozó információkat akartunk elérhetővé tenni, amelyek közvetlenül nem láthatók. Arra gondoltunk, hogy egy olyan egyszerű utat kellene találni, amelynek köszönhetően ezek az adatok akár a mobil készülékekről is lekérdezhetővé válnak" - közölte Stan Michael Wiechers, aki 2005-ben Alexis Rondeau segítségével hozta létre a honlapot.


A Semapedia lényege, hogy olyan 2D-s vonalkódokat használnak, amelyek lehetővé teszik a Wikipedia-bejegyzések URL-jeinek képpé alakítását. A kamerával és a megfelelő szoftverekkel ellátott mobiltelefonok képesek ezeknek a hivatkozásoknak a kiolvasására. Az alapelv egyszerű: a kód lefényképzése után a 2D-s vonalkódban elrejtett információt a telepített program kicsomagolja és továbbítja a készülék böngészőjének, így a kijelzőn a megfelelő Wikipedia-bejegyzés jelenik meg. A Wikipedia-URL megadásával egy a Semapedián elérhető kódgeneráló alkalmazás létrehoz egy PDF-fájlt, amit utána ki lehet nyomtatni és bármely tetszőleges helyszínen vagy tárgy mellett el lehet helyezni.


Reklámplakát a falon, farmerekkel. Alattuk kód, amit a mobiltelefon kamerájával lefényképezve az interneten át részletes információkat tudhatunk meg a termékekről
A 2D-s vonalkódokat egyre több újság használja, hogy így teremtsenek kapcsolatot az online és a nyomtatott világ között. De vannak más példák is. A német vasút szintén 2D-s vonalkódokat használ az online jegyein, míg a reklámipar az óriásplakátokon és a nyomtatott hirdetésekben rejt el előszeretettel vonalkódokat. A 2D-s kódok különösen Japánban és más ázsiai országokban örvendenek nagy népszerűségnek. A szakemberek szerint a világ más részein való gyors elterjedésnek eddig a magas mobil internetes tarifákon kívül leginkább a szinte átláthatatlan kódrendszer szabott gátat. A felhasználók ugyanis alig tudtak eligazodni a különböző megoldások között.

"Jelenleg több mint tíz olyan 2D-s vonalkód-változat létezik, amelyek alkalmasak a kamerás mobilokon való használatra. Japánban nem véletlenül terjedt el a mobile tagging. Ott ugyanis a mobiltelefon-gyártók és szolgáltatók egyetlen szabvány, a Quick Response (QR) kód alkalmazásában állapodtak meg" - mondta Paul Schmidmayr, aki a Grazi Műszaki Egyetemnek a témával foglalkozó oldalát működteti. A cégek a megállapodás után különböző a QR kód használatára vonatkozó oktatóanyagokat helyeztek el a modelljeiken, így az emberek könnyen megtanulhatták kiaknázni a technológiában rejlő lehetőségeket.


Japánban teljesen átlagos dolognak számít
A QR mellett a másik elterjedt szabványnak a DataMatrix számít. Utóbbit az 1980-as évek végén az amerikai Acuity Corp. fejlesztette ki és először a logisztikában használták. Mindkét megoldás ISO-minősítéssel rendelkezik. Emellett az Open Mobile Alliance tavaly júniusban hivatalos szabványnak ismerte el. A szervezet mögött álló vállalatok olyan irányelveket adtak ki, amelyek segítenek a kódok mögé rejtett adatok feldolgozásában.


A technológiára felfigyelt a Microsoft is. A redmondi konszern éppen a napokban a CES-en mutatta be Microsoft Tag nevű rendszerét. Az információk kiolvasásához a vállalat kliens programokat kínál, amelyek különböző mobil platformokon (Windows Mobile, Symbian S60, J2ME, Blackberry, iPhone stb.) futtathatók. "Sajnos minél több szereplő lesz a piacon, annál nehezebb lesz egyetlen szabványnak a többi fölé kerekednie. A helyzet a legjobban ahhoz hasonlít, mint amikor bizonyos oldalak csak egy böngészővel látogathatók. Nagyon jó lenne egy nyílt szabványban megállapodni, ezeket ugyanis nem cégek, hanem lelkes fiatalok hozzák létre" - jelentette ki Wiechers.