Adatvédelmi szakemberek a hozzáférés-blokkolások ellen

Peter Hustinx európai uniós adatvédelmi biztos és az Artikel 29 csoport egyaránt bírálta az online elérések blokkolásával kapcsolatos elképzeléseket.

Peter Hustinx külön állásfoglalásban tiltakozott az európai távközlési csomag tervezetében szereplő 3 Strikes Out-nak is nevezett internetes hozzáférési tiltás, mint szankciók bevezetése és alkalmazása ellen. A jogász úgy vélte, hogy az ilyen módszerek semmiképpen sem jelentenek megoldást a szerzői jogsértésekre. Az európai adatvédelmi biztos ehelyett inkább az Európai Parlament (EP) által benyújtott korábbi 138-as módosítójavaslat elfogadását tartaná helyes útnak.

Az előterjesztéssel azt akarták elérni az EP-képviselők, hogy kizárólag az igazságügyi szervek bekapcsolódása után lehessen elrendelni a szerzői jogi ügyekben a felhasználók online jogainak és szabadságának korlátozását. A javaslatot az Európai Tanács tavaly novemberben törölte a dokumentumból.

Hustinx az internetszolgáltatók és a szórakoztatóipar együttműködésében alapvetően semmi kivetnivalót sem lát egészen addig, amíg a cégek csak szerzői jogi figyelmeztetéseket küldenek az embereknek. A személyes és esetleg fenyegető vagy felelősségre vonást kilátásba helyező üzenetek, valamint az internetblokádok alkalmazása azonban már túllépik a határt. Emellett szerinte mindent el kell követni azért, hogy a felhasználók teljes körű ellenőrzése, megfigyelése semmiképpen se valósulhasson meg Európában.

A biztos véleményét osztotta az úgynevezett Artikel 29 csoport is, amelynek az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosai a tagjai. Az állásfoglalásukból kiderül, hogy a mostani szabályozás és a távközlési adattárolási előírások bőven elegendőek, nincs szükség az internethozzáférések átmeneti vagy végleges blokkolására. Az Artikel 29 tagjai ezenkívül kiemelték: az IP-cím személyes adat, amelyre ennek megfelelő, különleges védelmek vonatkoznak.

Peter Schaar német szövetségi adatvédelmi biztos és tartományi kollégái egyébként éppen a napokban tiltakoztak az úgynevezett BSI-törvény ellen. A jogszabály ugyanis lehetővé tenné a Szövetségi Információstechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) számára, hogy - a biztonsági kockázatok kiszűrése céljából - ellenőrizze minden állampolgár és vállalat teljes beszéd- és adatforgalmát. Schaar és kollégái azonban attól tartanak, hogy így az állam nonstop megfigyelhetné az emberek internetezési és kommunikációs szokásait.