Elfogadták a Lex Nokiát

A finn parlament a helyi és a nemzetközi tiltakozás ellenére elfogadta a Lex Nokia néven elhíresült törvénytervezetet.

A jogszabály a jövőben lehetővé teszi, hogy a jövőben a finn munkáltatók betekinthessenek az alkalmazottaik elektronikus levelezésébe. A munkaadók hozzáférhetnek az úgynevezett metaadatokhoz, amelyek tartalmazzák az e-mailt küldő személy vagy cég nevét, e-mail címét, a küldés időpontját és az esetleges csatolt fájlok méretére vonatkozó információkat. Az elektronikus levelek tartalmát ugyanakkor a cégvezetők nem ismerhetik meg. Szintén korlátozás, hogy az ellenőrzésekre csak az üzleti titok kiszivárgása vagy más, a vállalatokat veszélyeztető, esetleg a jó hírüket érintő esetekben kerülhet sor.

Az előterjesztést támogatta Matti Vanhanen finn miniszterelnök és kormánya. A helyi média azután keresztelte el a törvényjavaslatot Lex Nokiának, mert azért leginkább a finn mobiltelefon-gyártó lobbizott. A Helsingin Sanomat nevű finn lap korábbi állítása komoly vitát váltott ki. Az újság ugyanis azt írta egyik cikkében, hogy a Nokia az országból való kivonulással fenyegette meg a finn kormányt, ha a parlament nem fogadja el a törvénytervezetet. A Nokia illetékesei cáfolták a nyomásgyakorlást. Olli-Pekka Kallasvuo, a konszern vezetője kijelentette: soha nem fenyegetőztek az ország elhagyásával.

Az ügy előzménye, hogy a Nokia 2005-ben már ellenőrizte munkatársai e-mailjeit, mivel egy kiállításon a cég modelljeire nagyon hasonlító termékek bukkantak fel. A vállalat - joggal - saját tervei kiadására, illetve ipari kémkedésre gyanakodott. Arról megoszlanak a vélemények, hogy az elektronikus levelek ellenőrzése törvénytelen volt-e és ha igen, milyen mértékben. Az azonban tény, hogy a világ legnagyobb mobiltelefon gyártója nagy nyomást gyakorolt a kormányra a törvényjavaslat elfogadása érdekében. Mivel a Nokia termékei Finnország teljes exportjának 15 százalékát jelentik és a társaság összesen 16 000 embert foglalkoztat, így egy kivonulás érzékenyen érintette volna a finn gazdaságot, különösen most, a gazdasági világválság idején. Ráadásul a finn államnak évi 1,3 milliárd eurós adóbevételről is le kellett volna mondania.

A Lex Nokia bírálói szerint a törvény elfogadása és maga a jogszabály is a munkavállalók magánszférájának súlyos megsértése. A lépést bírálta többek között a finn rendőrség is, mondván ezáltal a cégek hatósági jogosítványokat kapnak. Vanhanen válaszul csak annyit mondott: "Naívak lennénk, ha azt hinnénk, hogy nálunk nincs ipari kémkedés." Egyes jogászok ennek ellenére úgy vélték: a törvény akár alkotmányellenes is lehet. Suvi Linden tájékoztatási miniszter erre úgy reagált, hogy ha ez így van, akkor megváltoztatják az alkotmányt. Polgári jogi szervezetek azt tervezik, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróságon támadják meg a finn parlament döntését.