Afrika: érkezhet a web 1.0

Minden idők legnagyobb infrastruktúra-fejlesztési programja zajlik Afrikában, így szinte minden helyi lakosnak lehet majd szélessávú internethozzáférése. A foci VB felgyorsította a folyamatokat.

Brian Herlihy optimista, a Seacom nevű cég 35 éves vezetője biztos abban, hogy a kontinensen hamarosan internetforradalomnak leszünk szemtanúi. A mauritiusi székhelyű vállalat jelenleg egy 15 000 kilométer hosszú optikai kábelt fektet le a tengerfenéken Dél-Afrikától egészen Indiáig és Nagy-Britanniáig. A vezetékhez egyelőre öt afrikai ország csatlakozik, de ez még csak a kezdet. Mindez azt jelenti, hogy Kelet-Afrika lakói először kapcsolódhatnak majd nagy sávszélességgel a világhálóhoz, Dél- és Nyugat-Afrika számára pedig ez immár a második optikai kábel, amely további 1,2 Tbps adatátviteli kapacitást biztosít.

"Ezekkel a beruházásokkal Afrika végérvényesen csatlakozik a 21. század online világához" - jelentette ki Herlihy. A kontinens eddig csak amolyan megtűrt szereplőnek számított az online piacon. Az egyes országokban többnyire monopolhelyzetben lévő állami vállalatok kezében volt az irányítás, a fejlesztési költségek az egekbe rúgtak és az adatátviteli sebességek is finoman szólva botrányosak voltak - feltéve, ha épp volt működő kapcsolat.

"Kelet-Afrikában másodpercenként egy 1 Megabit továbbított adatmennyiség ára 2500-3000 dollárt tett ki havonta. Az adatátviteli sebesség gyakran 15 Kbps volt, ami a tíz évvel ezelőtt európai sebességeknek felel meg. Egy kenyai befektetőnk nem tudta megnyitni egy e-mail csatolt fájlját, mert az internethozzáférése annyira lassú volt. Számos országban már a 100 Kbps-os sebességet is szélessávnak tekintették. Dél-Afrikában ugyan némileg jobb a helyzet, de azért az árért Londonban egy felhasználó 20-szor nagyobb sebességű csomagot kap" - összegezte a tapasztalatokat a Seacom vezetője.

Dél- és Nyugat-Afrikát jelenleg egyetlen kábel, a dél-afrikai Telkom által ellenőrzött SAT3/SAFE köti össze Európával. A keleti parton 7000 kilométer (!) hosszúságú szakaszon egyáltalán nincs DSL-hálózat. Itt marad a műholdas kapcsolat és a hagyományos telefonkábel. Az afrikai országok különösen a 2010-es dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság miatt határozták el, hogy véget vetnek az áldatlan állapotnak. A Seacom által fektetett vezeték mellett a tervek szerint a következő hónapokban több milliárd dollárért további 9 optikai kábelt helyeznek el a tengerfenéken. A West African Cable System (WACS) Londontól Fokvárosig, az Eassy-kábel Dél-Afrikától Szudánig, a Teams-kábel pedig Mombasától az Arab-félszigetig húzódik majd.


Nem mindenki osztja ugyanakkor Herlihy optimizmusát. "A Seacom mellett csak két további vezeték készül el a futball-világbajnokságig, négy vezetéket csak 2011-től lehet majd használni. Három program esetében pedig tisztázatlanok az időpontok, a műszaki és a beruházási adatok" - mondta Arthur Goldstuck, a World Wide Worx tanácsadó cég igazgatója. Az afrikaiakat azonban nem érdekli Goldstuck véleménye. Ők már a három kábelnek is örülnének. A Seacom vezetékének ugyanis ötször, az Eassynek hatszor, míg a EACS-nek 15-ször nagyobb kapacitása van, mint a mostani SAT3/SAFE kábelnek. Ez pedig már bőven elegendő lenne például a YouTube tartalmainak megtekintéséhez.

"A gyorsabb és olcsóbb internethozzáférések forradalmasítani fogják nem csak a piacot, de a kommunikációs lehetőségeket és a teljes afrikai üzleti életet is" - prognosztizálta Mark Buwalda, az Amanzi dél-afrikai kereső vezetője. Elterjedtté válhatnak a videokonferenciák, az online telefonbeszélgetések és a nagy sávszélességű interneteléréseknek köszönhetően új lehetőségek nyílhatnak az oktatásban is. Az árak azonban egy ideig még magasak lesznek és szintén kérdéses, hogy miként fogadják majd az új lehetőségeket a kontinens lakói. Az Africa Next amerikai intézet azzal számol, hogy öt éven belül a négyszeresére nőhet az afrikai internetezők száma, de félő, hogy egy darabig csak a tehetősebbek engedhetik majd meg maguknak a szélessávú internetet.

Dél-Afrikában jelenleg a lakosság 9,5, Kenyában 7,9, míg Nigériában 6,9 százalékának van internethozzáférése. Herlihy bizakodó, mondván: "Még a szegényebb országokban is relatív sok pénzt adnak ki az emberek mobiltelefonra. A folyamatosan csökkenő árak miatt a szélessávú internet is vonzó lesz a számukra."