A vulkánok leállása vezethetett a "hógolyó Földhöz"

Egy új tanulmány szerint a vulkanikus tevékenység 250 millió éves leállása változtathatta bolygónkat a földtörténet korai időszakában egy gleccserekkel borított hógolyóvá, ami nagyban hozzájárulhatott az oxigénben gazdag légkör kialakulásához is.

Korábbi tanulmányok is felfigyeltek már arra a tényre, hogy a 2,45 és 2,2 milliárd évvel ezelőtti periódusból rendkívül kevés vulkanikus anyag áll rendelkezésünkre, a kutatók azonban úgy vélték, ez a tátongó űr a minták kormeghatározásának előrehaladtával eltűnik. Egy több ezer cirkon ásványon alapuló elemzés azonban azt mutatja, hogy az űr nagyon is valós lehet. A cirkonok a múlt vulkanikus tevékenységéről adnak áttekintést, radioaktív izotópjaikból ugyanis kiszámítható a kialakulásuk időpontja.

A tény, hogy a világ minden tájáról begyűjtött minták ilyen mennyiséget képviselő tömege sem tudta betölteni az űrt, arra utal, hogy jókora lassulás következhetett be a bolygó vulkanikus tevékenységében a fent említett időszakban, nyilatkozott Kent Condie, a soccoroi New Mexico Tech kutatója, az Earth and Planetary Science Letters szaklapban megjelent tanulmány szerzője. "A vulkanizmus nem állt ugyan le, de sokkal kevésbé volt széleskörű abban az időben."

A csend a tektonikus lemezek mozgásában bekövetkezett megtorpanáshoz kötődhet, véli Condie. A számítógépes szimulációk szerint ez a mozgás - ami jelenleg folyamatosan zajlik - a földtörténet kezdetén szakaszos lehetett, mivel a bolygó belseje forróbb és kevésbé viszkózus volt, ezért jóval nehezebben tudta magával vonszolni a lemezeket. A tektonikus csend komoly tényező lehetett a feltételezett "hógolyó Föld" eseményben, ami elméletileg 2,4-2,3 milliárd évvel ezelőtt volt, amikor ismereteink szerint a bolygó nagy részét jég borította. A vulkánok által biztosított utánpótlás hiányában a légkör széndioxid koncentrációja lecsökkent, ami globális lehűléshez vezetett.

Ez a csend állhat a légköri oxigénszint emelkedése mögött is, ami az adatok szerint 2,4 milliárd évvel ezelőtt zajlott le. A csendet megelőzően a tengeri mikroorganizmusok által előállított oxigén egészét felemésztették az óceáni vassal végbemenő reakciók, viszont a vas pótlódásához szükséges friss vulkanikus anyag nélkül az oxigén szabadon halmozódhatott fel a légkörben. Ez hatását tekintve még tovább hűthette a Földet, mivel metánt, azaz egy újabb erőteljes üvegházgázt vont ki a légkörből. A metán többek szerint viszonylag bőségesen jelen volt a Föld történetének korai szakaszában, segítve a bolygó melegen tartásában akkor, amikor a Nap még jóval halványabb volt, mint ma. Ezt azonban eltüntette a légkörben felgyülemlő oxigén.

Mark Harrison, a UCLA tudósa szerint a tektonikus csend elmélet ésszerűen hangzik és abban is egyetért, hogy igen komoly éghajlati hatásai lehettek. "Érdekes, azonban nehéz lesz perdöntően bizonyítani" - tette hozzá. Harrison attól tart, hogy a tektonikus csend csupán egy illúzió, ami azért keletkezhetett, mert annak az időszaknak a vulkanikus anyagai nem megfelelően konzerválódtak.