Túl erősen korlátozzák a szabadságjogokat

A német alkotmány 60 éves évfordulója alkalmából rendezett megbeszélésen komoly vita alakult ki a résztvevők között a szabadságjogok és a biztonság egyensúlyának fenntartásáról.

"Az évente beérkező körülbelül 6000 beadványból csak 2,5 százaléknak adnak helyet. Ez jó bizonyítéka Németország jogállamiságának. Nem látok olyan jelenséget, amely veszélyeztetné az alkotmányosságot" - nyilatkozta például prof. dr. Hans-Jürgen Papier, a Német Alkotmánybíróság elnöke. A szakember hozzátette: "A szabadság és a biztonság közötti viszony az elmúlt években elfogadott jogszabályoknak köszönhetően az utóbbi erősödéséhez vezetett - a szabadságjogok kárára. Jó példát jelentenek erre az online házkutatásokról szóló és a távközlési adattárolásról szóló törvények. Az alkotmánybíróság azonban még ezekben az ügyekben nem mondta ki a végső szót.

A megbeszélésen Papier mellett részt vett dr. Angela Merkel német kancellár, prof. dr. Norbert Lammert, a német parlament elnöke; prof. dr. Jutta Limbach, a Német Alkotmánybíróság korábbi elnöke; dr. Wolfgang Schäuble belügy- és Brigitte Zypries igazságügyi miniszter, valamint dr. Joachim Gauck, az Egyesület a Demokrácia Elfelejtése Ellen nevű civil szervezet elnöke. Dr. Norbert Lammert ironikusan megjegyezte, hogy a németek jobban bíznak a bíróikban, mint a politikusaikban.

A parlament elnöke rámutatott, hogy a német alkotmányt 1949 óta eddig 54-szer változtatták meg, vagyis éves átlagban kevesebb mint egy alkalommal. Minden módosításnak komoly oka volt és a dokumentum jelenlegi változata kétszer akkora, mint az eredeti verzió. Kérdés azonban, hogy jobb, pontosabb, átláthatóbb lett-e, illetve, hogy minden módosításnak bele kellett-e kerülnie. Néhány esetben ugyanis elegendő lett volna egy külön törvény kidolgozása és elfogadása. Dr. Joachim Gauck, aki korábban a Stasi ügyeit vizsgáló hivatal vezetője is volt, hangsúlyozta, hogy a mostani Európában egyre kevesebb a jogállamiság és ezen sürgősen változtatni kell.

Németországban tavaly december végén fogadta el a Bundesrat a Szövetségi Bűnügyi Hivatalról szóló törvény módosítását és ezzel hivatalossá vált, hogy lehetnek a jövőben online házkutatások. Ezután ügyvédek, orvosok, újságírók és politikusok közös beadvánnyal fordultak a Német Alkotmánybírósághoz, hogy állapítsa meg: a jogszabály alkotmányellenes.