Virtuális pénzért raboltak ki Kínában egy férfit

Három évi börtönbüntetésre ítélt egy kínai bíróság egy férfit, aki három társával együtt virtuális pénzért, illetve online játékbeli előnyökért megverte egy internetkávézó felhasználóját.

A támadók 100 ezer jüan (3 millió forint) értékű virtuális pénzért, illetve játékbeli eszközökért bántalmazták a férfit. A többi bántalmazó ügyében a perek még folyamatban vannak.

Kína gazdaságának meghatározó üzleti ágazata az online játékokon belüli virtuális javak kereskedelme. A kínai internetkávézók tele vannak az olyan fiatal játékosokkal, akik szinte egész napjukat a világszerte népszerű internetes közösségi szerepjátékokkal töltik pusztán azért, hogy hosszú, monoton és fáradtságos munkával szedjék össze a játékbeli kincseket, amelyeket aztán valódi pénzért adnak el internetes bankrendszerek segítségével a többi játékosnak. Innen is származik a World of Wacraft játékból elterjedt "kínai farmer" kifejezés, amely nem valódi földművelőkre vonatkozik, hanem ezekre a játékokban robotoló fiatalokra.

A bűnügyben ellopott virtuális pénzegységet "QQ"-nak hívták, amelyet a Tencent nevű kínai internetes portálon lehet megvásárolni. Ezért a speciális, kifejezetten a játékokban felhasználható pénznemért lehet virtuális aranyhoz, fegyverekhez, vagy más eszközökhöz jutni. Az üzleteket egy külön a Tencent részére kialakított chat-rendszeren keresztül beszélik meg a kínai farmerek és leendő "üzletfeleik". Az ügynek a kínai gazdaságra is kiható jelentőségét jól jellemzi, hogy a Tencentnek nem kevesebb mint 377 millió felhasználója van jelenleg, a kínai farmerek által megkeresett pénz pedig a tavalyi évben 245 milliárd forintnyi összegre rúgott.

A felhasználók gyakran tárolják QQ pénzüket privát internetes számlákon. A QQ pénzt valódi pénznemekről lehet átkonvertálni, ám a visszaváltásra már nincs lehetőség. Az ilyen módon számlákon őrzött QQ összértéke üzleti elemzők szerint 213 milliárd forintnyi is lehet. Jelenleg semmilyen törvény sem védi a virtuális javakat világszerte, így Kínában sem. A fenti ügyben eljáró kínai bíróság szerint ebben az esetben mégis szükség van erre, ugyanis az áldozat idejét és valódi pénzét is arra áldozta, hogy ezekhez hozzájusson. Az ügy akár precedenst is teremhet és kihathat a nemzetközi joggyakorlatra is, így a virtuális pénznemek a jövőben nagyobb biztonságban lehetnek.