Döcög a digitális tévére való átállás

A késlekedések miatt az Antenna Hungária 40 milliós bírságot kapott, miközben a lakosság igencsak mérsékelt érdeklődést mutat a digitális tévé iránt.

Nem az elvártnak megfelelően alakul hazánkban a digitális televízóra való átállás folyamata - derült ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság sajtótájékoztatóján. A nyögvenyelős folyamatnak több oka van, miközben az érintettek egymásra mutogatnak. Az Antenna Hungária 40 millió forintos bírsággal néz szembe, melyet az NHH szabott ki rá, mivel szerinte az átállással kapcsolatban törvényszegéseket követett el, és bizonyos kötelezettségeit nem teljesítette megfelelően. Az Antenna Hungária elutasítja a vádakat, mondván egy sereg olyan körülmény van kedvezőtlen hatással a nagyszabású, földi sugárzású digitális tévéadás (DVB-T) redszerre való átállás vonatkozásában, amire nincs ráhatása. Az egyik ilyen körülmény például a világválság.


A sajtótájékoztatón elhangzottak a DVB-T melletti érvek, valamint az, hogy az átállás és annak segítése mennyire fontos az NHH-nak. Az új rendszernek köszönhetően ugyanis bővülni fog a szolgáltatások választéka. A jelenlegi 7 csatorna mellett újak is jöhetnek, valamint javulhat a minőség: HD adások is megjelenhetnek. Az NHH szeretne hozzájárulni a piaci verseny erősödéséhez, mert végeredményben ez mindig az árak csökkenéséhez vezet - ez várhatóan ebben az esetben is így lesz.

Ugyanakkor az is elhangozott, hogy az lakosság affinitását mégis növelni kell a digitális megoldások és eszközök irányába. Magyarországon ugyanis nem az ár, vagy a hozzáférés hiánya akadályozza a DVB-T elterjedését, hanem maguk az emberek. A digitális televízióra történő átállást tehát vállaltuk, miközben - az elhangzottak szerint - az akadozásról a lakosság érzéketlensége tehet, mivel az egész nem annyira érdekli, amennyire szükséges lenne. Ez persze felveti a szokásos problémát: ha nincs igény, csinálni kell, tehát piacot kell teremteni azáltal, hogy "növeljük a lakosság affinitását".

Állítólag tehát a DVB-T egy olyan előnyökkel rendelkező technológia, melyre ugyan szüksége van a lakosságnak, csak még nem tud róla. Azonban lehet azzal is számolni kell, a lakosság köszöni szépen most is jól van - ugyanis ha valós, saját érdekéről és igényéről lenne szó, arról bizony tudna.

Azonban az átállás folyamata visszafordíthatatlan és meg fog történni, és ebben a folyamatban Magyarország európai szinten nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el. Az elhangzottak szerint ez egyaránt fontos az államnak, a fogyasztónak és a szolgáltatóknak. Technikai akadály nincs, mert hazánk erős multiplexet választott, valamint jó a kábel-infrastruktúra. Az ügy érdekében tehát növelni kell a fogyasztói elkötelezettséget: van még mit tenni, mivel még mindig 700 ezer "analóg lakos" van Magyarországon. A lakosság 50%-a nem tudja, hogy a digitális átállás már elindult, 30%-a pedig azt, hogy 2012-ben megszűnik az analóg sugárzás - ami mellesleg csak akkor lehetséges, ha a lakosság 94%-a már átállt az új platformra.

Probléma továbbá, hogy az adások vételéhez szükséges set top boxokkal kapcsolatban nincs megfelelően informálva a lakosság: nem nagyon tudni mennyibe kerülnek, milyen feltételekkel és hol lehet megvásárolni ezeket - az elhangzottak szerint ezen a területen is van még mit tenni. Mindenestre érdekes, hogy miközben egy forradalmi technikai újításról van szó, mely mindenkit érint társadalmi, sőt még szakmai szinten is, valamiféle apátia lengi körül eme szupertechnikát, és elterjedését mesterségesen kell katalizálni. Mivel sok kritika éri a tévéadások alacsony színvonalát, talán sokan érzik joggal, inkább néznének színvonalasabb műsorokat (egy új set top box helyett), és ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy analóg vagy digitális a jelforrás.