Plazmatámadás a szuperbaktériumok ellen

Reszkethetnek a "szuperbaktériumok", mint a kórházi fertőzések döntő hányadáért felelős methicillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), érkezik ugyanis egy új alacsony hőmérsékletű plazmatechnika.

Ez nem csupán biztonságos, gyors és megbízható baktériumölő hatást biztosít, de elősegíti az emberi bőr regenerálódását is. A New Journal of Physics beszámolója szerint két prototípust fejlesztenek, az egyik az egészséges bőr fertőtlenítésére szolgál olyan helyeken, mint a kórházak és közterületek, ahol a baktériumok súlyos veszélyeket jelenthetnek, a másik pedig baktériumölő ágensekkel bombázza a kórokozók által ellepett krónikus sebeket, egy gyorsabb gyógyulási folyamatot téve lehetővé.

A plazmát - amit gyakran az anyag negyedik halmazállapotának is neveznek - ionizált állapot jellemzi. A plazma magas energiája egy gáz elektronjaitól megfosztott atomjaitól vagy molekuláitól származik, ionok és szabad elektronok keveréket eredményezve.

Az alacsony hőmérsékletű plazmának számos ipari alkalmazása létezik a műanyagzsákok előállításától az utcai lámpákon át egészen a félvezetők gyártásáig. Egy alacsony hőmérsékletű plazmában az ionok és a semleges részecskék hőmérséklete alacsony marad. Az előállítása egyszerű, az ionizált, magas hőmérsékletű atomok olyan kis hányadban vannak jelen a plazmában, hogy a hideg semleges atomokkal való ütközéseik gyorsan lecsökkentik a hőmérsékletüket. Olyan ez mintha egy pohár forró vizet bele öntenénk egy vödör hideg vízbe.

A gyógyászatban sem újdonság az alacsony hőmérsékletű plazma. Atomi szintű tevékenységét kihasználva kiválóan alkalmas az orvosi műszerek sterilizálására, a plazma ugyanis minden felületet elér, beleértve az üreges tűk belsejét is. Fertőtlenítő képessége a biológiailag aktív baktériumölő ágenseknek, a szabad gyököknek és az UV-fénynek köszönhető.

A Max Planck Intézet egyik kutatócsoportja megépített és letesztelt egy eszközt, ami képes az emberi bőr biztonságos és gyors, másodperceken belüli fertőtlenítésére, elpusztítva a gyógyászati készítményeknek ellenálló baktériumokat is, amik jelenleg megközelítőleg évi 37 000 halálesetet okoznak az európai országokban.

Ezek jelentős változásokat hozhatnak az egészségügyi intézményekben, ahol a sebészeti eszközök fertőtlenítése naponta 3-5 órát is igénybe vehet. Az új plazma technikával ez akár 10 percre is redukálható, a művelethez pedig a folyadékok és speciális tárolók helyett kizárólag elektromosságra van szükség. A sebek kezelésére kifejlesztett másik eszközt a Max Planck Intézet az ADTEC Plasma Technologyval közösen tervezett meg. "Ez a plazmát úgy kezeli, mint egy kombinált gyógyszeres kezelést, ami új és már bevezetett ágenseket tartalmaz, melyeket molekuláris szinten alkalmazhatunk a sejteken" - magyarázták a kutatók, akik munkájukkal megtették az első lépést egy új terület, az úgynevezett plazma gyógyszertan felé.