Megosztottság a koppenhágai klímacsúcson

Az ENSZ-klímacsúcs negyedik napjának fő eseménye a fejlődő országok csoportján belül keletkezett törésvonal volt, amelyet a kis szigetországok szövetsége (AOSIS) váltott ki, amikor azt javasolta: maximálják a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius fokban.

A felvetés eredetileg egy parányi szigetállamtól, Tuvalutól származik, azonban gyorsan több mint 100 állam csatlakozott a kezdeményezéshez. Ezt emelte ki Dessima Williams, az AOSIS vezetője is, hangsúlyozva: "Az ENSZ tagjainak immár több mint 50 százaléka követeli ambiciózus és konkrét célok megjelölését. Mi a klímaváltozás elleni harc frontvonalán élünk. Vannak szigetek, amelyeket lassan teljesen elnyel a tenger, másokon pedig az édesvízkészlet kerül veszélybe" - indokolta Williams, miért javasolják a konszenzus övezte 2 Celsius fokos célkitűzés szigorítását.

Számos fejlődő állam - köztük Kína, India és Szaúd-Arábia - elutasította a követelést, arra hivatkozva, hogy a szigorúbb határérték teljesítése aránytalanul nagy terhet jelentene a gazdaságoknak, hiszen eléréséhez radikálisan csökkenteni kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását. Bernarditas Muller, a 130 fejlődő országot, köztük Kínát és Indiát tömörítő G77 csoport egyik tárgyalási koordinátora délután cáfolta a fejlődők csoportján belüli megosztottság tényét is: "Ez csak egy látszólagos törésvonal. Közös állásponton vagyunk a technológia-transzfer és a kibocsátás-csökkentés kérdésében, és erősen védjük ezeket a pozíciókat" - húzta alá.

Úgy tűnik, hogy a G77 vezetői az amerikai gazdaságot kevésbé féltik a kibocsátás-csökkentés negatív gazdasági hatásaitól. Lumumba Stanislas Dia Pin szudáni főtárgyaló, a G77 csoport vezetője azt követelte az USA-tól, hogy csatlakozzon a Kiotói jegyzőkönyvhöz, és tegyen a többi fejlett országéhoz hasonló mértékű vállalást. Az európai országok közül Nagy-Britannia és Dánia után csütörtökön Svédország is felajánlást tett a fejlődő országok 2010 és 2012 közötti támogatására létrehozandó klímaalapba. Az EU soros elnöki tisztét betöltő skandináv ország 800 millió eurót ajánlott, alig elmaradva a november végi 900 millió eurós brit felajánlástól. (Dánia 160 millió eurót tett az asztalra.)


A csütörtökön és pénteken zajló brüsszeli EU-csúcson áttekintik a koppenhágai klímakonferencia állását, illetve az azon képviselendő uniós álláspontot. Svéd felvetésre döntés születhet arról is, hogy az unió összesen mennyivel járuljon hozzá a fejlődőknek nyújtandó három éves pénzügyi alaphoz. A Reuters diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy évi 6 milliárd eurós - közel 9 milliárd dolláros - felajánlásról állapodhatnak meg az unió vezetői.

Soros György csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a fejlődő országok pénzügyi támogatása körül kirobbant vita kudarccal fenyegeti a koppenhágai csúcsot. A magyar származású amerikai üzletember úgy ítélte meg, hogy a fejlett országok jelenlegi, évi 10 milliárd dollárról szóló javaslata nem kielégítő, és a tanácskozás harmadik napjára kiéleződött konfliktus miatt "akár az egész konferencia zátonyra futhat". Soros szerint áthidaló megoldásként szóba jöhet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak egy részét - mintegy 100 milliárd dollárt - a pénzpiaci likviditás biztosítása helyett fordítsák inkább olyan projektek finanszírozására, amelyek a megújuló energiaforrások használatát segítik elő a fejlődő országokban.

A Climategate ügyben csütörtöki fejlemény, hogy több mint 1700 brit tudós állt ki közös közleményben a klímatudomány alapvető eredményeinek helytállósága mellett. A tudósok leszögezték: meggyőzőnek találják azokat a tudományos bizonyítékokat, amelyek szerint a globális felmelegedés valós jelenség, és elsősorban az emberi tevékenység következménye. Az ügy háttere, hogy november végén kiszivárgott a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló elektronikus levelezése. Klímaszkeptikusok szerint a levelezés egyes szakaszai arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét, valamint megpróbálták meggátolni a klímaváltozás tényét megkérdőjelező kutatások nyilvánosságra kerülését.

A klímacsúcs iránti hatalmas közérdeklődést mutatja, hogy a Copenhagen szó, megelőzve Tiger Woods nevét, a Google legkeresettebb kifejezése lett a napokban. A helyszínen is sokan követik az eseményeket, sőt, nem is kevesen vannak, akik tevékeny részesei is kívánnak lenni a konferenciának. Koppenhága belvárosában mintegy 10 ezer ember részvételével zajlik az "Emberek Klímacsúcsa", amelynek javaslatait jövő hét végén, a konferencia magas politikai szintű zárószakaszában tervezik átadni a hivatalos küldötteknek. Az "Emberek Egyezményében" valószínűleg szerepel majd a fosszilis üzemanyagok felhasználásának teljes felszámolása 30 éven belül, valamint az is, hogy 2025-re az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás sehol a világon ne haladja meg az egy tonnát.