Előrelépés a köldökzsinórvér őssejtek alkalmazásában

Első ízben alkalmaztak embereken egy olyan őssejt technikát, ami szükségtelenné teszi a csontvelő egyezést.

A remények szerint a köldökzsinórból vett, úgynevezett "törzssejtek" bármely páciensbe beültethetők anélkül, hogy szervezetük kivetné magából. A legutóbbi előrelépés - amiről a Nature Medicine szaklap ír részletesen - jelentősen megnöveli a transzplantációra alkalmas sejtek parányi számát. A brit Leukémia Kutatási Alapítvány szerint ez lehet az orvostudomány "szent Grálja".

A csontvelő átültetés jelenlegi rendszere segít a különböző kórok, például leukémia kezelésében, kicserélve a beteg csontvelőjének őssejtjeit, melyek az új vérsejteket termelik. A páciens saját csontvelősejtjeit egy erőteljes kezeléssel kipusztítják és az egyező donortól kapott sejteket állítják a helyükbe. A megfelelő donor megtalálása azonban a terjedelmes nyilvántartások ellenére is többnyire igen hosszadalmas feladat, sőt, még a gondosan kiválasztott donor esetében is fennáll a veszély, hogy a páciens teste nem fogadja be az új sejteket. A donornak immunológiai szempontból nagyon hasonlónak kell lennie a beteghez.


A köldökzsinórból kinyert sejtek megszüntethetik ezeket a problémákat, mivel nem rendelkeznek azokkal a karakterisztikákkal, amik immunreakciót váltanak ki, így elvileg egy csecsemő köldökzsinórvérének sejtjeit bárkinél fel lehet használni, bármilyen egyezőség nélkül. Mindez nagyon szépen fest leírva, a dolognak azonban van egy jelentős és felettébb prózai korlátja: nincs elég sejt egy adott köldökzsinórban ahhoz, hogy egy felnőtt beteg szükségleteit kielégítse.

A tudósok több megoldással is próbálkoznak, több csecsemő sejtjeinek vegyítésével, illetve a sejtszám laboratóriumi "bővítésével". Utóbbi koránt sem egyszerű, ha ugyanis pusztán annyit tesznek, hogy hagyják az őssejteket szaporodni, akkor a kapott többletsejt nagy része egyszerű vérsejt lesz, ami már nem rendelkezik az új sejtek termelésének képességével.

A seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársai azonban úgy vélik, találtak egy megoldást. Munkájukban az őssejtek jelátviteli útvonalát manipulálták, ami a sejtszám növekedéséhez vezetett anélkül, hogy azok elvesztenék őssejt állapotukat. Miután a sejteket sikeresen tesztelték állatokon, a laboratóriumi kísérleteket követően embereken is kipróbálták, és örömmel tapasztalták, hogy a betegek szervezete sokkal gyorsabban fogadja be ezeket a sejteket mint a "nem bővített" köldökzsinórvér őssejt beültetéseket, miközben a csontvelő működésének helyreállításához is jobban hozzájárult.

"A dolog nagysága abban rejlik, hogy van egy 'szögről leakasztható', végtelen mennyiségű, semleges őssejt forrás, ami bármelyik betegnek biztonságosan adható abban a tudatban, hogy nem okoz egyezőségből fakadó problémákat, ami gyakran a beteg halálához vezet" - taglalta a Leukémia Kutatási Alapítvány tudományos igazgatója, dr. David Grant. "Ez biztató előrelépés, mivel aggályos volt, hogy amint az őssejtek elkezdenek termelődni, elvesztik őssejt tulajdonságaikat és hagyományos vérsejtekké válnak igen korlátozott élettartammal."

Henny Braund, a brit Anthony Nolan Trust vezérigazgatója szerint "hatalmas" lehetőségek rejlenek a köldökzsinór őssejtekben, hozzátéve, hogy az alapítvány már több mint 250 egység köldökzsinór vért importált. "Sajnos az Egyesült Királyságban, tudományos szakértelmünk ellenére a köldökzsinór vér még mindig egy alig kiaknázott forrás, és csak a szükségletek töredékét tudjuk begyűjteni és eltárolni" - mondta Braund. "További befektetésekre van szükség, ha szeretnénk kihasználni ezt az elképesztő forrást, amivel életeket menthetünk meg."