King Arthur

A játék főbb eseményeit a világtérképen követhetjük nyomon, ahol minden egyes lépésünket körökre osztott módon tudjuk végrehajtani. A King Arthurban ugyanis évszakokra lebontva végezhetünk tevékenységeket, így tavasszal, nyáron és ősszel harcolunk, míg télen pihenünk és menedzseljük birodalmunk tevékenységeit. Ilyenkor jut ugyanis idő olyan alapvető tevékenységekre, mint a diplomácia, a fejlesztések végrehajtása, vagy a különböző, szükséges épületek felhúzása. Szerencsére ilyenkor sem kell lemondanunk a különböző küldetésekről, bár ezek egészen más szintet képviselnek, mint a háborús időszakokban. Ha ilyenre kerülne sor, akkor egy villogó aranyló tekercs jelzi majd számunkra, hogy feladat vár ránk, és a játék azt is tudtunkra adja, hány körig él az adott küldetés.

A cikk elején említettem, hogy mi magunk formáljuk meg Artúr királyt, a hatalmunkat azonban a Kerekasztal lovagjain keresztül tudjuk érvényre juttatni. Az adott helyszíneket ők látogatják meg, ők azok, akik képviselnek minket. A téli időszakban teljesíthető küldetések egyfajta minijáték formájában öltenek majd testet, legalábbis teljesítésük nem kíván komoly kihívást. Felugrik egy párbeszédablak, ami összegzi a jelenlegi helyzetet, majd a rendszer felkínálja a lehetőségeket, amik közül nekünk a lehető legmegfelelőbbre kell ráböknünk.

A sikeresen teljesített feladatok után tapasztalati pontokat kapunk. Minden egyes küldetés kezdetén érdemes jól felszerelt haderővel megjelenni, ugyanis az esetek többségében kisebb csatákkal zárulnak a kihívások. A leigázott területek lakóiból aztán utánpótlást képezhetünk a hadsereg számára, akik szintén tapasztalati pontokkal fejlődnek a játék során.


Minden egyes csata előtt érdemes jól megfontoltan eldönteni, hogy a tizenkét lovag közül, melyiket küldjük a harctérre, ugyanis mindegyikük eltérő jellemzőkkel, sajátossággal bír. Az egyik például kiváló irányító és harcos, akit a harcmezőn érdemes bevetni, hisz csapatai gyorsabban fejlődnek és menetelnek, mindig képes lelket önteni fáradt harcosaiba, a másik remek diplomata, így rá a provinciák felügyeletét érdemes ráosztani, a harmadik pedig ügyes mágus, akit a hadsereg támogatására célszerű bevonni.

Mint minden hasonszőrű játékban, ahol uralkodóként kell érvényesülnünk, a King Arthurban is fontos szerepet kapott a moralitás is, így a játékos maga döntheti el, hogy Britannia történelemkönyveibe zsarnokként vagy bőkezű irányítóként kerül be. A játék ugyanis tartalmaz egy vízszintes és egy függőleges tengelyt, ahol a csúszka annak megfelelően tolódik el, hogy milyen döntéseket hoztunk. A függőleges tengely azt mutatja, mennyire vagyunk jó vagy épp rossz uralkodó.

Ha a tengely felfelé mozdul el, akkor megítélésünk pozitív, a nép kedvel minket, és hűségesek lesznek hozzánk, ilyenkor pedig többnyire békés, diplomatikus úton próbáljuk meg elérni céljainkat. A vízszintes tengely vallási hovatartozásunkat mutatja. Lehetünk óhitűek és keresztények - bármelyiket is választjuk, valamilyen jutalmat kapunk. Ha például keresztényként próbálunk meg érvényesülni, akkor ütős gyógyító varázslatot kapunk, ha pedig óhitűként akarjuk leélni mindennapjainkat, akkor a legjobb katonák állnak majd rendelkezésünkre.