Átalakulásra kényszerül az osztrák ORF

Hosszú viták után megállapodtak egymással az osztrák kormánypártok az Osztrák Rádióról és Televízióról szóló törvény módosítása ügyében. Eszerint egy új, független médiahatóság felügyelné az ORF takarékossági intézkedéseit. A közszolgálati médium a következő négy évben 160 millió euróhoz juthat az államtól, kieső díjbevételek visszatérítése címén, azzal a feltétellel, hogy megvalósítja a saját maga által kitűzendő költségcsökkentési és szervezeti átalakítási célokat.

Az 1958-ban alapított Osztrák Rádió és Televízió (Österreichischer Rundfunk - ORF) 1974 óta működik közszolgálatiként, 2001 óta alapítványi formában. Függetlenségét törvény rögzíti. 2001 óta egy 35 tagú közönségtanács és egy szintén 35 tagú kuratórium működik az ORF mellett. A pártatlanságot a testületek bonyolult összetétele hivatott biztosítani: a parlamenti pártok, a tartományi kormányok és a szövetségi kormány, az egyházak, valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek kinevezettjei és a nézők által választott tagok is helyet kapnak bennük.

A törvény három rádió és két televízióadó működtetését írja elő, de az ORF "túlteljesíti" ezt az előírást. Az ORF1 és ORF2 tévécsatornák mellett a televíziós választékhoz tartozik a - műsoridőn a társaság tulajdonában lévő TW1 turisztikai és sportadóval osztozó - ORF Sport Plus is. A rádiók közül a reklámmentes Ö1 hír-, hírháttér- és kulturális műsorokat sugárzó adó. Ö2 név alatt tíz regionális rádiót is működtet az ORF. Az Ö3 könnyűzenei, az FM4 az alternatív zenei stílus kedvelőihez és a fiatalokhoz szóló, részben idegen nyelven sugárzó adó. A világhálón az ORF hírportált és internetes tévéadást is kínál. 2006 óta digitális adást is sugároz, 2008 óta nagy felbontású (HD) minőségben is fogható.

Az ORF piaci monopóliumát 1993-ban oldották fel, az első országos kereskedelmi rádiók 1998-ban indultak. A leghallgatottabb osztrák rádió az Ö3 (33 százalék), de az ORF rádióinak piaci előnye évről évre csökken. A televíziózásban az ORF1 és az ORF2 együttes piaci részesedése 35-40 százalék, s egy felmérés szerint az osztrákok harminc százalékának az ORF a kedvenc tévéadója. Ugyanakkor, akárcsak több más közszolgálati televíziónál, az ORF műsorszerkezetét is gyakran érik bírálatok. A reklámbevételek folyamatosan csökkentek az utóbbi években, részben az Ausztriában sugárzó német kereskedelmi adók javára.

Az ORF vegyes finanszírozású közszolgálati média. Nagyobb részben a lakosságtól beszedett díjakból, kisebb részben reklám- és más bevételekből tartja fenn magát. A tartományonként változó, háztartásonként húsz euró körül mozgó díjak mintegy kétharmadát kapja meg, a fennmaradó rész a szövetségi állam és a tartományok költségvetésébe folyik be.

A díjakból származó bevétel csak a törvényben kötelezően előírt feladatokra fordítható, ilyenek a tájékoztatás, a tudományos és kulturális értékek közvetítése, az Ausztriában élő népcsoportok megjelenítése a programban, a sportolásra ösztönzés vagy a szövetségi államforma hangsúlyozása. Az Európai Bizottság tavaly októberben a közszolgálati és a kereskedelmi tevékenység szigorú elválasztására figyelmeztette az ORF-et. Megtiltotta például, hogy az interneten kereskedelmi tevékenységet folytasson, így például a programjaihoz nem kötődő, fizetős játékokat kínáljon a honlapján.