EU: nagy kártérítést kellene fizetniük a szerzői jogsértőknek

A tárgyalásokat vezető Európai Unió úgy módosítaná a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás tervezetét, hogy a vélt vagy valós szerzői jogsértőket minden esetben megbüntetnék.

A február 12-i keltezésű Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) dokumentum csak most került nyilvánosságra és számos a korábban ismertté vált elképzelésnél szigorúbb javaslatot tartalmaz. Az anyag az eddigi legátfogóbb módon mutatja be az EU szándékait. A legfontosabb újdonság, hogy a szerzői jogsértőknek minden esetben nagy összegű kártérítést kellene fizetniük, akkor is, ha utólag kiderül, hogy nem követték el a terhükre felrótt bűncselekmény(eke)t vagy ha bebizonyosodik, hogy az illetőnek nem származott bevétele az illegális filmkópiák értékesítéséből.

Ezt a megoldást az amerikai jogban statutory damagesnek, úgynevezett törvényi kártérítésnek nevezik. A vádlottnak a kártérítést akkor is ki kellene fizetnie, ha nem tudta, hogy a tettével törvénysértést követ el. Szintén újdonság, hogy a bíróságok a vádlottak meghallgatása nélkül is elrendelhetnék az illegálisnak minősített tartalmakhoz való hozzáférések blokkolását. Az internet- és tartalomszolgáltatóknak a hozzájuk beérkezett jelzések után haladéktalanul el kellene távolítaniuk a vitatott tartalmakat. Amennyiben nem így cselekszenek, gyakorlatilag bűnrészesekké válhatnak.

Az EU ugyanakkor nagy kegyesen eltekint attól, hogy az internetszolgáltatók rendszeresen ellenőrizzék az ügyfeleiket és szintén nem engedélyezi az úgynevezett fair use elv alkalmazását sem. Az egyik tárgyalófél, Japán leginkább a technikai védelmek kijátszásának tilalmával kapcsolatban tett fel kérdéseket. A szigetország képviselői szerint mivel ezek a rendelkezések nem szerepelnek a jelenleg hatályos WIPO-szerződésekben, így nem vihetnék át őket a helyi jogrendszerbe. Mindenképpen szükség lenne törvénymódosításokra, ezt viszont a japán kormány el akarja kerülni. Az Európai Unió megfelel garanciákat akar, amelyek mind az online, mind pedig az offline környezetben biztosítják a törvények betartását.

A legújabb dokumentum is azt bizonyítja, hogy erősen megkérdőjelezhető az egész ACTA tárgyalássorozat és a végső dokumentum demokratikus volta, hiszen a folyamatból kizárták nem csak az Európai Parlamentet (EP) és a nemzeti országgyűléseket, de a civil szervezeteket is. Az EP a SWIFT-egyezmény megbuktatásával bebizonyította, hogy képes bármely nem megfelelőnek talált megállapodást hatályon kívül helyezni. Úgy látszik Brüsszelben nem tanultak abból az esetből. Karel De Gucht, az EU új kereskedelmi biztosa a múlt héten közölte, hogy biztosan nem vezetik be az egységes Three Strikes Out modellt.