A mobilweb uralma következik

Ugyan korábban a legtöbb előrejelzés jóval óvatosabbnak mutatkozott a mobiltelefonok és egyéb hordozható eszközök internetre való felcsatlakozásának trendjével, valamint a 3G terjedésével és szerepével kapcsolatban, mostanra már több nagy név is az évtized közepére jósolja a mobilweb igazi uralmának kezdetét, ami könnyen felválthatja, feleslegessé teheti a hagyományos számítógépek egy részét.

Kitűnő példa erre a BetaNews oldalán megjelent hosszabb elemzés , amely alapjában véve három fontos eseményre, három különböző nagy cég által megrendezett találkozóra, valamint az ott elhangzottakra helyezi a hangsúlyt. Ezen cégek sorrendben a Morgan Stanley, az Intel, valamint a Nokia - nagyon úgy tűnik, hogy mindannyian az eddigi trend erősödésére számítanak, amit igyekeznek majd kiaknázni.

Kezdjük talán a technológiai háttérrel, hiszen a mobilweb terjedéséhez először is szükségünk van a megfelelő sebességű és megbízhatóságú internetelérésekre. Itt természetesen a 3G kapja a főszerepet, amely napjainkban gyorsan terjed, a Morgan Stanley Internet Trends elnevezésű webinar alatt pedig megtudhattuk, hogy már 2014-re óriási előrelépést könyvelhetünk majd el ezen a téren. Japánban például már teljes lesz a lefedettség, míg a 3G-penetráció mértéke Nyugat-Európában 92 százalék, Észak-Amerikában 74 százalék, Kelet-Európában 40 százalék, az ázsiai-csendes-óceáni régióban 37 százalék, a Közel-Keleten és Afrikában 35 százalék, Közép- és Dél-Amerikában pedig 17 százalék lesz. Globálisan ez 43 százalékos lefedettséget, valamint 2,78 milliárd felhasználót jelentene, ami egyértelművé teszi a 3G kulcsszerepét a folyamatban.


Az Intel a maga részéről természetesen saját fejlesztésére, az Atom processzorok családjára helyezi a hangsúlyt, azon belül is az új ikermagos változatokra, hiszen ezekkel még szűkebbre szabhatják a hordozható eszközök és a laptopok között meghúzódó teljesítménybeli rést. A két hete megrendezett legutóbbi Intel Developer Forum alatt maga Paul Otellini vezérigazgató beszélt arról, hogy bár az Atomok elsősorban a netbook megoldásokban találtak eddig otthonra, ezen processzorok jövője egyéb lehetőségeket is rejthet magában. Ezzel egy időben bemutatták, hogy az Atom chipeken immár az Android operációs rendszer is vígan szaladgál, ami megnyitja annak a lehetőségét, hogy az eddig az ARM és a Qualcomm által uralt szegmensben is felbukkanjanak az Intel üdvöskéi.

Az újabb gyártók és fejlesztők beszállása természetesen azt eredményezi majd, hogy még gyorsabb ütemben csökken a kisebb hordozható eszközök és a noteszgépek/laptopok közötti különbség, így a vásárlók jó része kizárólag a képernyő mérete, valamint a különálló billentyűzet igényére alapozva hozhatja majd meg döntését, a teljesítmény itt jóval kisebb szerepet kap. Ezt egészítheti ki az Intel és a Nokia által közösen fejlesztett MeeGo operációs rendszer, amely szintén a hagyományos PC-k okostelefonokkal történő kiváltását hivatott megkönnyíteni (nem mellékesen azzal a céllal, hogy az Intel számára minél tágabbra nyissa az évente 1,3 milliárd darabos forgalmat lebonyolító piac kapuit).


A Nokia a maga részéről a hónap közepén három új mobiltelefont mutatott be, amelyek ugyan nem tartoznak a mostanában oly divatos okostelefonok közé, ám mégis azok egyes funkcióit honosítják meg az egyszerűbb készülékek szegmensében. A C3, C6, illetve E5 jelzésű fejlesztések az elsőként piacra dobott C5-öt egészítik ki, a cég által követett stratégia pedig világos: minél több, az okostelefonoknál megszokott, lehetőleg elsősorban közösségi funkció váljon elérhetővé az egyszerűbb megoldásokon, kedvezőbb áron és kisebb komplexitás mellett.

A gyártó nyilván azon vásárlókat célozza meg kínálatával, akik vagy nem tudják megfizetni a cicomásabb iPhone változatokat és a hasonló okostelefonokat, illetve nincs igazán szükségük az ezen készülékek által kínált funkcionalitásra. Ahogy arra a Morgan Stanley elemzése is rámutat, az internetezők 48 százaléka mindössze 5 országban található, ezek pedig az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország, valamint Brazília. Rögtön kitűnik, hogy az ötből négy a fejlődő piacokként emlegetett államok sorába tartozik, vagyis itt még óriási lehetőségek adódhatnak az azokra leselkedő gyártók számára, amit az is jelez, hogy több mint 620 millió felhasználót tömörítenek az USA 238 milliós táborával szemben.


A stratégia helyességét jelzi, hogy a Nokia ezen országokban kivétel nélkül 30 százalék feletti piaci részesedést mondhat magáénak, erről pedig a legtöbb rivális még csak nem is álmodozhat. Miközben tehát az amerikai elemzők jó része többnyire fanyalogva ír a cég készülékeiről és a szolgáltatókon keresztül kínált csomagokról, sokszor az Apple megoldásaihoz hasonlítva azokat, addig a Nokiát ez nem nagyon zavarja, hiszen tudják, hogy a többi piac kellemesebb jövőt tartogat számukra. Azt is tudjuk, hogy a fejlődő országokban sokszor átugornak néhány technológiai lépcsőfokot, hogy rögtön a legújabb megoldásokat alkalmazzák - így fordulhat elő, hogy sokak számára a saját okostelefon jelenti az első kapcsolatot a világhálóval.

Könnyen lehet, hogy ezen felhasználók a jövőben nem hagyományos PC-re, hanem egy újabb okostelefonra, vagy ahhoz nagyon hasonló készülékre váltanak majd. A fent említett gyártók is erre számítanak, és a jelek szerint mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy ez így is legyen. Az elkövetkező néhány évben meglátjuk, vajon igazuk volt-e.