Közösségi portálokon szólítaná meg a fiatalokat az EU

Facebook, Tweeter, My Space, Flickr, Delicious és társai: a közösségi oldalak olvasói főleg fiatalok. Hozzájuk jutnak el ugyanakkor a legnehezebben az EU‑intézmények hírei.

Az új online kommunikációs lehetőségekről volt szó az EP kulturális szakbizottságának legutóbbi ülésén, ahol megvitatták a dán, liberális Morten Løkkegaard témával foglalkozó jelentését. A közösségi oldalakon történő intenzívebb kommunikáción túl a képviselők több uniós hírt látnának szívesen a tagállami médiában, és növelnék a Brüsszelbe akkreditált újságírók számát. "Bőséges információ áll rendelkezésünkre az EU-ról, de kevés a valódi kommunikáció" - mondta az EP kulturális szakbizottsága ülésén jelentése előterjesztésekor a témafelelős. Az uniós polgárok igényeit és szokásait kell figyelembe vennünk, a felülről lefelé megközelítés nem járható út - tette hozzá.

A fiatalok közötti párbeszéd jórésze ma már a közösségi portálokon zajlik. Az itt közzétett tartalmakat nem csupán olvashatják, hanem kommentálhatják is, valamint ezeken az oldalakon információkat szerezhetnek és oszthatnak meg - mondta a képviselő. A közösségi média emellett ideális felületet nyújt "az új európai történet" megosztására is, az EU-ban felnőtt olvasói generáció számára. Ahhoz, hogy megszólítsuk ezt a célközönséget "ott kell lennünk, ahol a beszélgetés folyik", azaz a Facebookon, Twitteren és más online közösségi oldalakon - mondta Løkkegaard.

A képviselő hangsúlyozta továbbá, hogy az Európai Parlament "úttörő volt e tekintetben az elmúlt évben, mivel választások előtt számos közösségi felületen is kampányolt". Løkkegaard a magánszektor e téren szerzett tudására és tapasztalatára utalva javasolta a köz- és magánszféra közötti partnerség közösségi oldalakon történő népszerűsítését is.

A francia, néppárti árnyék-jelentéstevő Jean-Marie Cavada sajnálatát fejezte ki az "EU-intézmények arroganciája miatt" és azért, mert azok "nem magyarázzák el világosan a dolgokat". A közösségi médiát Cavada meglehetősen horizontális eszköznek, és jó ötletnek tartja. "Az intézményi és technológiai környezet soha nem volt jobb a jelenleginél, de nincs még átfogó európai közszféra. A nemzeti, állami szférák viszont igen élénken működnek" - mutatott rá Løkkegaard. "E probléma kezelését helyi szinten kell kezdeni, a tagállamok és az EU vezetőinek együtt kell vállalniuk a felelősséget" - mondta.

Annak érdekében, hogy a tagállami közszolgálati médiában minél nagyobb teret kapjanak az uniós hírek a jelentéstevő arra kérte a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki iránymutatásokat. "Ez persze csak egy kísérlet. Bővebb tájékoztatást szeretnénk elérni. Nagyobb nyomást gyakorolnánk a tagállami médiára azért, hogy több újságírót küldjenek Brüsszelbe. Aggódom a Brüsszelben akkreditált újságírók számának csökkenése miatt" - mondta Løkkegaard. Lorenzo Consoli, az International Press Association elnöke szerint, míg 2005-ben 1300 újságírót akkreditáltak az EU‑hoz, ma már csak 800-at.

Silva Costa (szocialista, olasz) egyetértett abban, hogy "legyen utalás az EU‑ra a közszolgálati szerződésekben", ami jelentősen hozzájárulna a hatékonyabb információszolgáltatáshoz. De Petra Kammerevert (szocialista, német) arra figyelmeztetett: "Nincs azzal semmi baj, hogy a műsorszolgáltatókat részletesebb uniós hírszolgáltatásra szólítjuk fel, a tagállami iránymutatások kérésével viszont nagyon érzékeny területre lépünk". Løkkegaard azt is javasolta, hogy hozzanak létre egy szerkesztői ellenőrzéstől mentes független újságírókból álló munkacsoportot, amely eleget téve a hírszolgáltatás újságírói kritériumainak különböző média felületeken naponta uniós híreket tenne közzé.

Kammerevert aggodalmának hangot adva megjegyezte: "a szerkesztők és az újságok felvásárlása senki jövőbeni érdekét sem szolgálja. Úgy tűnik számomra, hogy jelentésének van egy olyan törekvése, amely elmosná az intézmények és a média függetlensége közötti határvonalat". A témafelelős a fenti kritikára azzal válaszolt, hogy nem szándékozik beavatkozni a szerkesztői ügyekbe és arra kérte képviselőtársait, hogy javaslatait támadó szándék feltételezése helyett jóindulattal fontolják meg.