A rendőrség nyomoz a TvNetWork tőkeemelése miatt

Tőkebefektetési csalást követhettek el a TvNetWorknél a rendőrség szerint, legalábbis ennek megalapozott gyanúja miatt folyik nyomozás. Ugyanakkor a cég elnöke azt mondta, valós volt a tőkeemelés, amit a rendőrség vizsgál, s ezt az is bizonyítja, hogy ebből a pénzből fejlesztettek utána.

A rendőrség 2008-ban a vám- és pénzügyőrségtől kapott iratok alapján kezdte meg a nyomozást a TvNetWork ellen tőkebefektetési csalás megalapozott gyanúja miatt, a nyomozás jelenleg az iratok beszerzésénél és a tanúk meghallgatásánál tart. Az ügynek jelenleg egyetlen gyanúsítottja van, őt azonban nem nevezhetik meg - erősítette meg Kormos Endre, a BRFK sajtóügyeletese.

Egy a cégben régebben tulajdonos, tanúként kihallgatott kisrészvényes elmondta: a nyomozás egy korábbi tőkeemelés kapcsán zajlik, őt ugyanis erről kérdezték meg, amikor behívták meghallgatásra. Ezt a társaság gazdasági igazgatója és igazgatósági tagja, Nemes Attila is megerősítette, hozzátéve, nagyon kellemetlen számukra, hogy sorban hívják be a rendőrségre a kisrészvényeseiket. Nemes ugyanakkor azt mondta, hogy a rendőrség téved, a tőkeemelés valós volt, hiszen ebből a pénzből vásároltak utána több hálózatot is.

A TvNetWorknél 2007. október 29-én tartottak rendkívüli közgyűlést, ahol zártkörű tőkeemelésről is döntöttek. Ennek keretében kétmillió darab, egyenként száz forint névértékű törzsrészvényt jegyezhettek a tulajdonosok 300 forintos darabáron, 2007. december 12-ig. A részvényesek 1-4 darab részvényig egy darabot vehettek, efölött viszont ötdarabonként jegyezhettek egy darabot. Az aktivitás azonban nem volt túl nagy a kisrészvényesek részéről, mivel a cég 2008. áprilisi bejelentése szerint a kibocsátott kétmillió új részvényt teljes egészében a jegyzésére kijelölt ICE DSL Kft. vásárolta meg és utalta át a papírok ellenértékét.

A cég részvényeinek árfolyama ebben az időszakban a 260 forintos szintről 360 forintig emelkedett, egy év múlva azonban már ismét 260 forint közelébe zuhant vissza. Természetesen az árfolyam mozgásában jelentős szerepe lehetett a közben kitört válságnak is, amit azért fontos figyelembe venni.

A tőkebefektetési csalást az követi el, aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről szóló valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetére vonatkozó adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére bír rá (a Btk. 299/B paragrafusa szerint). Az ilyen magatartás büntetendővé nyilvánításának az volt az indoka, hogy a csaláshoz képest a gazdasági élet szereplőinek előrehozott jogi védelmet biztosítson, megelőzze a jogtalan haszon realizálását, s amennyire lehetséges, meggátolja a tényleges kár bekövetkezését.

A tőkebefektetési csalás (amelynek az egyik megnyilvánulási formája lehet az apport eltérő értékelése) szankcionálása a teljes tőkepiac biztonságos működését is hivatott védeni, mert arra kíván ösztönözni, hogy a tőke ne a rosszul működtetett társaságokba vándoroljon, majd vesszen el, hanem a valóban hasznot termelő társaságok eredményes működését segítse elő. Emellett az úgynevezett rábírással szembeni leghatékonyabb védekezés az, ha a tőkebefektetés előtt a befektetők mind az alaptőke nagyságának valódisága, mind a működés gazdaságossága szempontjából ellenőrzik az adott céget.