Alapvető jogok az internet korában

Az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájában biztosítja az állampolgárainak a személyiségi jogokat, köztük a magánélet és a személyes adatok védelmét. Ettől függetlenül azonban egyre több olyan szolgáltatás jelenik meg, amelyek megsértik ezeket a jogokat.

Az alapvető jogok megvédése a 21. században igazi globális kihívássá válik. Fontos azonban, hogy ez a védelem a rendkívül gyorsan változó technikai fejlesztések ellenére is megmaradjon. Az internet és a mobiltelefon az elmúlt két évtized legnagyobb és legforradalmibb fejlesztései, de a jogrendszer modernizációja jóval lassabb, mint e technikai rendszerek fejlődése.

"Az Európai Unió Alapvető Jogok Chartája egy évtizedes előkészítés után tavaly december elsején, a Lisszaboni Szerződéssel együtt lépett hatályba. Ez a dokumentum sokkal korszerűbb az eddigi alapvető jogi szabályozásoknál. Többek között tartalmazza a harmadik generáció alapvető jogait, ezek közé tartozik az adatvédelemhez és a jó közigazgatáshoz fűződő jog. Ezzel párhuzamosan azonban folyamatosan új konfliktusok alakulnak ki, elég csak a SWIFT-megállapodásra gondolni, ahol a biztonságra vonatkozó alapjog és a szabadságjog került szembe egymással. De ide sorolható a távközlési adattárolás kérdése is. Éppen ezért az Európai Bizottság most vizsgálja annak a lehetőségét, hogy miként erősíthetné az alapvető jogokat" - hangsúlyozta Martin Selmayr, Viviane Reding európai uniós igazságügyi biztos kabinetfőnöke.

A szakember hozzátette: a távközlési adattárolási irányelv megváltoztatásához mind a 27 európai uniós tagállam hozzájárulása szükséges. Egy ilyen folyamat akár 2-3 évet is igénybe vehet. Megoldást jelenthet azonban, ha egy tagország nem szó szerint ülteti át a saját joggyakorlatába az irányelvet.

Selmayr az internetblokádok kapcsán megjegyezte: ő a letiltás helyett a vitatott tartalmak törlését támogatja, viszont minden esetet gondosan meg kell vizsgálni. Ráadásul vannak olyan esetek, amikor a tartalmak törlése alig vagy szinte egyáltalán nem kivitelezhető, mert mondjuk az azt tároló szerver az Európai Unió területén kívül, mondjuk az Egyesült Államokban található. Itt megoldást jelenthetne az USA-val való együttműködés, a gond csak az, hogy a tengerentúliak nem igazán nyitottak az ilyen megkeresésekre.

A kabinetfőnök végül leszögezte: Viviane Reding a következő években szeretné megvalósítani az adatminimalizálási programját, amelynek lényege, hogy az EU egyre kevesebb információt halmozzon fel, a "kevesebb több" mottó alapján. E cél megvalósításában segíthet a kidolgozandó és az év végéig elfogadandó új európai uniós adatvédelmi irányelv.