Csak a nyíltság lehet az internet jövője

Geert Lovink holland médiaelméleti szakember az 1980-as évek óta kritikus szemmel nézi az új médiákat és a világháló történéseit. Ezúttal az internet és a társadalom nyitottságáról, az online fizetési rendszerekről, valamint a közösségi hálózatok jövőjéről beszélt.

Geert Lovink professzor immár 15 éve foglalkozik különböző online kérdésekkel. A szakember jelenleg az Amszterdami Főiskola Hálózati Kulturális Intézetének vezetője, fő kutatási területének pedig a média számít. Lovink az elmúlt esztendőkben számos témában nyilatkozott és szavaival nagy vihart váltott ki. 2008-ban például a Zero Comments című könyvében a blogokat a digitális nihilizmus jelképeinek nevezte, míg tavaly azt taglalta egy interjúban, hogy a tartalmakkal csak nehezen lehet az interneten pénzt keresni. Úgy vélte: a hibát a hálózat kialakulásában, az azt felépítő cégek profiljában látja.

"A nyílt forráskódú szoftverek készítésekor használt alapelveket kétségtelenül alkalmazni lehet más területeken is, ha ez a civil társadalom követelései alapján valósul meg. Jó dolog, hogy ha a különböző online elérhető anyagokat megosztjuk egymással, továbbküldjük másoknak vagy letöltjük. Azonban problémát jelent, hogy ha az e folyamatok során befolyó bevételekből a tartalmakat készítő művészek semmit sem kapnak" - jelentette ki a holland professzor.

Lovink az internetes fizetési rendszerek kapcsán közölte: "A közösségi hálózatok és honlapok logikája egyszerűvé tette az emberek számára a pénzük szétosztását. Az ezt lehetővé tévő technológia egyre egyszerűbbé válik. Mindez azt jelenti, hogyha valamit be akarok fizetni, akkor nem kell minden egyes alkalommal elmennem a bankba vagy a PayPal oldalára. Az adott összeg kifizetéséhez nem kell elhagyom az adott szolgáltatás vagy termék oldalát. Ez egy nagyon okos dolog, ezt kell a jövőben továbbgondolnunk. Ezek a mikrofizetési megoldások azonban csak akkor működnek, ha más elosztórendszereket is üzembe állítunk. Ezért fel kell szabadítanunk a szerzői joghoz kötődő közszolgálati műsorszórási modellt. Fontos, hogy ezen a területen a rádió és a televízió mellett más médiáknak is helyük van."

Az amszterdami szakember kitért az Open Government Data folyamatokra is. Szerinte a kormányzati információkat már 10 vagy 15 évvel ezelőtt szabadon hozzáférhetővé kellett volna tenni. A minisztériumok ésnagyon lassan eszméltek, de a késlekedés a hivatalnokok és a politikusok hibája, mivel ódzkodnak az új szolgáltatásokhoz kapcsolódó munka elvégzésétől. De ugyanez igaz az egyetemekre és a tudomány területeire is, hiszen itt szintén biztosítani kellene az információkhoz való szabad hozzáférést.

"Úgy gondolom, hogy a Diasporának, a GNU Socialnak vagy a Onesocialnetworknek komoly esélyei lehetnek a felhasználóknál. Az egymilliárd regisztrált tagot összegyűjtő Facebooknak csak egy jövője lehet: darabjaira esik szét. Az emberek előbb vagy utóbb elfelejtik majd a Facebook-hozzáféréseiket és olyan dolgokkal foglalkoznak majd, amelyek közelebb állnak hozzájuk. Ebben rejlik a Diaspora és a többi kezdeményezés esélye. Ugyanakkor az utóbbiaknak példát kell venniük a WordPressről. Célszerű lenne tehát a szolgáltatást elérhetővé tenniük, majd azt a közösséggel együtt kellene továbbfejleszteniük."

"A Diasporában az a jó, hogy a fejlesztők eleve gondoltak a profilok más hálózatokba való átvitelére. Ez különösen okos ötlet, néhány piaci szereplő ugyanis még nem jutott el eddig. A közösségi hálózatoknak pont az az előnyük, hogy ők jelentik a célt sok internetező számára és erre már a Google is irigy. Hiszen a webes konszern szolgáltatásokat kínál, de ezek használata után a felhasználók más oldalakat keresnek fel. Az emberek a Facebookon sokkal több időt töltenek el, ami nem véletlen, hiszen a legtöbb ember legszívesebben a barátaival tölti az idejét" - szögezte le Geert Lovink.