A félrenézést jelenti a pedofiltartalmak blokkolása

Az európai polgárjogi csoportok szakértői kutatásukban azt vizsgálták, hogy mennyire jó megoldást jelent, ha az internetszolgáltatók a hozzáférés-blokkolások helyett inkább törlik a tiltott anyagokat.

Nagy-Britannia, Svédország és Dánia hatóságai évek óta alkalmazzák az internetes letiltást, hogy így akadályozzák meg a hozzáférést a pedofil és más tiltott videókhoz. A szakemberek azzal érveltek, hogy ez a leghatékonyabb megoldás. Nos, ennek ellentmond számos európai polgárjogi szervezet legújabb közös jelentése, amely szerint egy két esztendőn keresztül blokád alá vett honlap tiltott tartalmainak törlésének eléréséhez elegendő csupán 30 perc is.

A polgárjogi csoportok munkatársai egy blokkolóprogram összesen 167 bejegyzését vizsgálták meg. A szoftvert jelenleg többek között Dániában használják a gyermekpornográf anyagokat terjesztő portálok kiszűrésére. "A kapott eredmény szégyenteljes a bűnüldöző hatóságokra nézve. A 167 bejegyzés közül ugyanis csupán három volt kapcsolatos valóban pedofil tartalmakat terjesztő oldalakkal" - közölte Alvar Freude, az AK Zensur képviselője.


Az aktivista szerint ráadásul a három honlap közül kettő már 2008 óta szerepel a feketelistán, és bekerült a norvég, a finn és a svéd adatbázisba is. Az elmúlt két esztendőben még csak kísérlet sem történt az illegális anyag eltávolíttatására. Ez különösen annak tükrében érdekes, hogy a polgárjogi szervezetnek sikerült mindössze 30 perc alatt (!) az Egyesült Államokba elküldött e-mailekkel elérnie, hogy az internetszolgáltatók töröljék a két oldalt. Egy indiai oldalt pedig 3 óra alatt sikerült bezáratni. Ez utóbbi azért ment gyorsan, mert a videókat egy holland szervereken tárolták.

"Az ilyen tartalmak eltávolításának és a tettesek elleni eljárások lefolytatásának a legmagasabb prioritást kellene kapnia. Az internetblokádokkal azonban éppen az ellenkező hatás érhető el és azt jelenti, hogy a cselekvés helyett félrenézünk" - hangsúlyozta Alvar Freude, aki maga kezdeményezte az érintett honlapok bezáratását. A nyilvánosságra hozott jelentés egyértelműen bebizonyította, hogy az internetblokádok alkalmazása mennyire hatástalan módszer a tiltott tartalmak kiszűrésére. Rövid idő alatt kiderült ugyanis, hogy a feketelistára tett portálok több, mint fele időközben rég megszűnt. Úgy tűnik tehát, hogy az ügyekben eljáró nyomozóknak csak az volt a fontos, hogy az adott cím a listára kerüljön, a tettesek kézre kerítése már nem.

"Egyszerűen botrányos, hogy ezeket az eszközöket most már az Európai Unióban is csodaszerként emlegetik" - szögezte Vera Bunse, az AK Zensur munkatársa. Az aktivista arra utalt, hogy Cecilia Malmström uniós belügyekért felelős biztos mindent elkövet azért, hogy az egész EU területére kiterjeszthessék az internetblokádokat. Az természetesen támogatandó, hogy az Európai Bizottság a jelenleginél szigorúbban büntetné a gyerekek szexuális molesztálását, zaklatását, kihasználását, a gyermekpornográfiát, valamint a szexturizmust, de kérdéses, hogy a hozzáférések blokkolása mennyivel lenne hatékonyabb a tiltott videók törlésénél.

Az AK Zensurnak egyébként nem ez volt az első ilyen jellegű akciója. Tavaly májusban a szervezetnek sikerült mindössze 12 óra alatt összesen 60 nemzetközi pedofiloldaltbezáratnia, illetve tiltott tartalmat töröltetnie. Erre válaszul idén februárban Max Josef Stadler, a szövetségi igazságügyi minisztérium államtitkára bejelentette, hogy - a korábbi internetblokádok bevezetéséről szóló jogszabály megsemmisítésével párhuzamosan - egy új törvényt készítenek, amely lehetőséget kínál majd az interneten elérhető gyermekpornográf tartalmak törlésére.