Különadó sújthatja a magyar távközlési cégeket

Szinte biztosra vehető, hogy többéves különadóval terhelik meg a jövő évtől a távközlési és olajszektort, annak ellenére, hogy eddig egyéves pluszteherről szóltak a hírek.

Az önkormányzati választások után újra reflektorfénybe kerülnek az olajipari és távközlési cégek, hiszen a kormányzat részéről a héten ismét meglebegtették, hogy e szektorokat is különadóval sújtják. A korábbi pletykák szerint a pluszadó egy évig terhelné e két szektort, ami nem jelentene érdemi hatást a tőzsdei cégek árfolyamára, amennyiben igazak azok a hírek, hogy a Magyar Telekomnak 7-8 milliárd forintjába, a Molnak 10-20 milliárd forintjába kerülhet a különadó - mondta Miró József, az Erste elemzője.

Ebben az esetben ugyanis a Telekom árába tízforintos, a Mol esetében néhány száz forintos mínuszt kellene csak beárazni. A gondot azonban az jelentheti, hogy Magyarországon a bevezetett különadók folyamatosan fennmaradtak az elmúlt időszakban - emelte ki Miró, így például a Mol esetében a most kifutó úgynevezett Robin Hood-adót válthatja fel az új pluszteher.

Az elmúlt időszak azt bizonyítja Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője szerint is, hogy a bevezetett különadók nem egy évig élnek Magyarországon. Márpedig amennyiben hosszabb távon is számolni kell ezekkel a terhekkel, az már komolyabb hatással is járhat a részvények árfolyamára - hívja fel a figyelmet Miró. A Mol esetében ez részvényenként mintegy 2000 forintot, a Magyar Telekomnál pedig 50 forintot jelenthet az Erste szakértője szerint.

Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy mikor jelennek meg az ezzel kapcsolatos bejelentések. Herczenik szerint ugyanis jelenleg a Mol árfolyama jól láthatóan nagyon érzékenyen reagál minden rossz hírre, öt hét múlva azonban már teljesen más lehet a helyzet. Miró szerint viszont az is elképzelhető, hogy a piac már előre árazza ezeket a rossz híreket, és a befektetők felkészültek arra, hogy többéves adóteher-növekedéssel kell számolni. E két részvény ugyanis nagyon furcsán viselkedett az elmúlt időszakban, mivel a viszonylag optimista piacon 3000 forintot esett vissza a Mol és mintegy 50 forintot a Magyar Telekom. 　

Természetesen a Mol esetében a csökkenésben szerepet játszott az is, hogy a 27 000 forintos állami részvényvásárlás hírére korábban feltornázták az értékét, és ez is kiárazódott az árfolyamából. Mindezeket figyelembe véve Miró szerint a hírek bejelentése után már inkább áremelkedés jöhet e két részvény piacán.Nagy kérdés persze, hogy milyen mértékű lesz az adóteher, Herczenik szerint azonban fel kell készülni arra, hogy a Mol esetében a jelenlegi Robin Hood-adónál nagyobb összeg befizetésére kényszeríthetik a Molt. Ugyanakkor az elemző szerint nem kell a bankadóhoz hasonló mértékű extra befizetési kötelezettséggel számolni.

Mindez a Magyar Telekom esetében azt jelenti, hogy bár az intézkedés fájdalmasan érintheti a céget, a bruttó 74 forintos osztalék kifizetése a jövőben is meglesz. Ugyanakkor az elemzői modellben ezek a befizetések még nem szerepelnek, így azok megjelenése után várhatóak azért célárváltozások. Jelenleg a Bloomberg elemzői konszenzusa szerint a Mol esetében 22 936 forint az átlagos elemzői célár, míg a Magyar Telekomra 720 forintos egyéves reális árat adnak meg az elemzők átlagosan.