Orosz diákok számítógépes bűnözése Amerikában

Orosz diákok számítógépes bűnözése Amerikában

2010. október 4. 13:51, Hétfő
Az Egyesült Államok különböző államaiban őrizetbe vettek a hét végén 20 főt és körözést adtak ki 17 ellen számítógépes bűnözés, csalás és pénzmosás gyanújával. Közülük 25 rövid távú munkavállalásra Amerikába érkezett orosz egyetemi hallgató - adta hírül az orosz sajtó.

A nyomozás adatai szerint a fiatalok csak végrehajtók voltak: számlákról emeltek le pénzt, és azt Kelet-Európában székelő megbízóiknak juttatták el, maguk csupán 8-10 százaléknyi jutalékot zsebeltek be. Az orosz őrizetbe vettek 20-23 évesek, a legidősebb 26 esztendős, s mindannyian diákvízummal vannak Amerikában. A bűnszövetkezet tagjai magánszemélyek és kisebb cégek bankszámláit fosztogatták a 2007 óta ismert Zeus rosszindulatú számítógépes program (trójai) segítségével, és mintegy 3 millió rubelt szedtek így össze.

A gyanúsítottak között csak három amerikai állampolgár van, a többiek az oroszokon kívül Ukrajnából, Moldovából és Kazahsztánból érkeztek. A fiatalok az orosz lapokban egyetemisták számára meghirdetett munkaajánlatokra érkeztek Amerikába. A banki machinációkat hamis iratok felhasználásával végezték, s az iratokat egy szintén orosz nőtől, bizonyos Szofija Gyikovától kapták, akit már januárban őrizetbe vettek. Egy Artyom Szemjonov nevű fiatalembert, aki hat útlevelet használt, tavaly decemberben fogtak el.

Az FBI közlése szerint az amerikai őrizetbe vételek csupán részét képezik egy nagyarányú nemzetközi műveletnek, amelyben részt vettek Nagy-Britannia, Hollandia és Ukrajna hatóságai is. Múlt kedden például Londonban 11 észt, lett, fehérorosz, ukrán és grúz állampolgárt vettek őrizetbe: ők összesen 9,5 millió dollárt csapoltak le idegen számlákról. A Kommerszant című moszkvai lap értesülése szerint az ukrán hatóságok szeptember végén őrizetbe vettek további öt személyt, akikben a nemzetközi hacker-bűnszövetkezet szervezőit sejtik.

Az Amerikában őrizetbe vettekre az ottani törvények értelmében 30 évig terjedő börtönt szabhat ki a bíróság, de a tapasztalatok szerint jóval enyhébb büntetésre számíthatnak. Így például a szentpétervári Vlagyimir Levint, akit 1995-ben vettek őrizetbe Londonban, s aki bűnösnek vallotta magát 3,5 millió dollár eltulajdonításáért három év börtönnel és 240 ezer dollár bírsággal sújtották.

Listázás a fórumban 
Adatvédelmi beállítások