"Idegen" bolygó a Tejútrendszerben

Csillagászok megerősítették egy "idegen" bolygó felfedezését galaxisunkban. A Jupiter-szerű bolygó egy másik galaxisban született csillag körül kering, amit 6-9 milliárd évvel ezelőtt kebelezett be a Tejút. A galaktikus kannibalizmus eredményeként először került csillagászati közelségbe egy ilyen, galaxison kívüli bolygó.

"Nincsenek meg az eszközeink más galaxisok csillagainak a közvetlen megfigyelésére, hogy bolygókat keressünk körülöttük, illetve meg is erősítsük azok létezését" - nyilatkozott a Science magazinban november 18-án megjelent tanulmány társszerzője, Rainer Klement, a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézet munkatársa, aki az okot a hatalmas távolságokkal magyarázza.

A felfedezés a bolygók kialakulásáról és túléléséről alkotott elméleteik újra gondolására is késztetheti a csillagászokat, mivel ez az első bolygó, amit egy olyan csillag környezetében találtak, ami egyrészt nagyon öreg, másrészt alig tartalmaz fémeket. A fémekben szegény csillagok szűkében vannak a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemeknek.

Az újonnan felfedezett, a Földtől 2000 fényévre, a Kemence csillagképben található bolygó, a HIP 13044b túlélte csillaga vörös óriás fázisát, amibe körülbelül 5 milliárd év múlva a Nap is be fog lépni, ezért tanulmányozása fontos információkkal szolgálhat saját naprendszerünk sorsát illetően, állítják a kutatók.


Egy művészi ábrázolás szerint így nézhet ki a két galaxison kívülről érkezett égitest
A Jupiternél körülbelül 25 százalékkal nagyobb HIP 13044b elképesztően közel helyezkedik el csillagához, ami most újra összezsugorodott. A bolygó 16,2 nap alatt járja végig pályáját, aminek a csillaghoz viszonyított legkisebb távolsága 8 millió kilométer, ez mindössze 5,5 százaléka a Nap-Föld távolságnak.

Az élete vége felé közeledő HIP 13044 csillag tömegét tekintve megegyezik a Nappal, mint említettük már túl van a vörös óriás fázison, amikor a Naphoz hasonló csillagok megnőnek, miután kimerítették magjaik hidrogén fűtőanyagát. A legnagyobb különbség a Naphoz viszonyítva, hogy a HIP 13044 fémtartalma mindössze 1 százaléka szülőcsillagunkénak, azaz szinte teljes egészében hidrogénből és héliumból tevődik össze, ezáltal elnyerte a fémben legszegényebb, bolygóval rendelkező ismert csillag címet.

A kutatócsapat az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei La Silla Csillagvizsgálójának egyik távcsövével figyelte meg a HIP 13044-et. Hat hónapnyi megfigyelést követően parányi mozgásra lettek figyelmesek, ami egy bolygó gravitációs hatásáról árulkodott. "Számomra óriási meglepetés volt" - nyilatkozott a SPACE-com-nak a tanulmány vezető szerzője, Johny Setiawan. "Kezdetben egyáltalán nem számítottam rá"

Tavaly egy másik kutatócsapat is bejelentette egy bolygó észlelését egy másik galaxisban, az Andromédában, azonban ezt a távoli leletet szinte lehetetlen megerősíteni. A csillagászok a gravitációs mikrolencsézés módszerével bukkantak rá a bolygóra, ami csak akkor működik, ha a bolygónak otthont adó csillag egy vonalba kerül egy másik csillaggal, ezek az események azonban nagyon ritkák. Másrészről a HIP 13044 a Helmi csillagáramlathoz tartozik, ami egykor egy szomszédos törpe galaxis részét képezte, ezt nyelte el 6-9 milliárd évvel ezelőtt a Tejút. Bár technikailag lehetséges, hogy a bolygó a Tejútrendszerben született, majd szülőcsillagától elszakította a másik galaxisból bekerülő HIP 13044, ennek az esélye egészen minimális, vélik a kutatók, akik szerint szinte bizonyos a HIP 13044b galaxison kívüli eredete. "A Tejútrendszerben alapvetően nem történnek csillag találkozások. Annak az esélye, hogy a csillag egy másik csillagtól szakította volna el a bolygót, nagyon csekély" - összegzett Klement.

Az eddig felfedezett közel 500 exobolygó fémben gazdag csillagok körül kering, a fémben gazdag csillagok pedig a nagy bolygók kialakulásáról szóló elmélet alappillérei. Az elmélet azt tartja, hogy a fiatal csillagok körül cirkuláló gáz- és porrészecskék egymáshoz tapadnak és fokozatos növekedésbe kezdenek, kialakítva a kőzeteket, sziklákat, végül pedig az olyan gázóriások sziklás magját, mint a HIP 13044b.


A HIP 13044 és bolygója, a HIP 13044b
Mivel szülő csillaga finoman szólva sem bővelkedik a fémekben, a HIP 13044b-nek valamilyen más módon kellett születnie, elképzelhető, hogy a gázmolekulák közötti vonzás hozta létre, amit a korong-instabilitás modell ír le, amiből az is következne, hogy a bolygó egyáltalán nem rendelkezik sziklás maggal. "Ezzel a módszerrel létrehozhatók tiszta gázbolygók" - tette hozzá Klement, aki szerint a puszta tény, hogy egy ilyen fémben szegény csillag bolygókkal rendelkezik, ösztönzően hathat a csillagászokra, hogy más hasonló csillagok körül is szétnézzenek, amiket eddig érthető okokból hanyagoltak. A felfedezés arra is utalhat, hogy a bolygók már az univerzum legkorábbi szakaszában is létezhettek, amikor a csillagokból egységesen hiányoztak a fémek. "Itt gondolhatunk a világegyetem legelső csillagaira, vagy a csillagok második, illetve harmadik generációjára" - mondta Klement. "Elképzelhető, hogy már ezek is képesek voltak bolygók létrehozására? Ez egy rendkívül érdekes kérdés"

Napunk ugyanazon az evolúciós pályán halad mint a HIP 13044, a tudósok becslése szerint 5 milliárd év múlva vörös óriássá nőhet, így a csillagászok a HIP 13044b és szülőcsillaga tanulmányozásával bepillanthatnak saját naprendszerünk sorsába, ami nem lesz túl kedvező a Föld szempontjából. A HIP 13044b is valószínűleg egykor távolabb keringett a csillagtól, azonban a vörös óriás fázis alatt a csillag levetett burkának súrlódása következtében egyre közelebb és közelebb keveredett. A belső bolygók kivétel nélkül elpusztultak ebben a folyamatban. Amikor a Nap is ebbe a fázisba lép, nagy valószínűséggel a Föld a belső bolygók sorsára jut, míg a Jupiter, a Szaturnusz és a külső bolygók közelebb kerülhetnek a Naphoz, pontosan úgy ahogy a HIP 13044b, véli Setiawan. Azonban a HIP 13044b sem kerülheti el végzetét, csillaga újra tágulni fog, amit már aligha él túl a sokat látott bolygó.