Kiberháború kivédésére készül a NATO

Nyugat-Európa és az Egyesült Államok nem akarja megvárni az újabb Stuxnet-akciót és minden erejével az online akciók megelőzésére összpontosít. Úgy tűnik, abban a szakemberek többsége egyetért, hogy lesz kiberháború, a kérdés már csak az, hogy mikor?

A Stuxnet tevékenységére a NATO is felfigyelt és nem akarja tétlenül várni egy újabb hasonló támadás bekövetkezését. "Még messze nem vagyunk felkészülve a kibervilágból érkező akciókkal szemben" - jelentette ki a CIA egyik munkatársa, majd hozzátette: a kínai hadsereg ezzel szemben már felfegyverezte magát a 21. század virtuális harcterein indítandó támadások kivitelezésére. Kiszivárogtatott titkosszolgálati vélemények rámutattak, hogy a legfrissebb vizsgálatok alapján a kínai fegyveres erőknek több ezer olyan katonai szakértője van, akik felkészültek online háborús akciók végrehajtására.

Berlinben megerősítették azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a német kormány egy új virtuális védelmi vonalat akar felépíteni és emellett létrehoznak egy kibervédelmi központot is. Az Egyesült Államok már májusban létrehozta a saját kiberparancsnokságát, melynek munkájában egyaránt részt vesznek a hadsereg, a légierő, a haditengerészet és a tengerészgyalogság szakértői. Nagy-Britannia szintén igyekszik felkészülni, a szigetország kibervédelmi központja március óta működik.

Anders Fogh Rasmussen, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára szintén idén márciusban a kibervédelem fejlesztését sürgette és közölte: a NATO kiemelt feladata lesz a jövőben a hálózatok védelme. A szövetség teljesen átdolgozza a stratégiai koncepcióját, mivel a kibervédelmi irányelveket utoljára 1999-ben frissítették, így ez ésszerű és igazán időszerű. Az új kibervédelmi stratégiában helyet kap a terrorizmus, az energiaellátás, a klímaváltozás és az internet. A NATO ezenkívül kialakította az újszerű biztonsági kihívásokkal foglalkozó részlegét, amelynek az irányításáért szeptember közepe óta Iklódy Gábor, a NATO egyik új főtitkárhelyettese felel.

"Sürgősen ki kell dolgoznunk egy kiberháborús definíciót" - nyilatkozták magas rangú NATO-tábornokok Brüsszelben. A sietség persze érthető, hiszen az új stratégia koncepció az úgynevezett 5-ös opció alkalmazási lehetőségét kizárólag a katonai és a terroristatámadásokra korlátozza, az energiaellátási vagy más rendszereket érő támadásokra nem vonatkozik. A legérdekesebb azonban Ilmar Tamm ezredesnek, a NATO tallinni kibervédelmi központjának vezetőjének a véleménye. A tiszt ugyanis leszögezte, hogy szakértőik feladata nem a nyugati államok IT-problémáinak megoldása, hanem az, hogy megvizsgálják: miként változtatja meg a digitalizáció a katonaság munkáját egy ország életét megbénító esetleges sikeres kiberakció esetén.