Mi után fizessen adót a netes kereskedő?

Nem tudni, mikor kerülhet pont a netes kereskedők és az adóhatóság vitájának végére. Abban nincs vita, hogy valamekkora adót fizetni kell, ám nem mindegy, hogy mekkora adóalap után.

Egyetlen kérdésben érthetnek egyet az adóhatósággal azok a magánszemélyek, akik a neten kereskednek: a tevékenység után adót kell fizetni. De hogy pontosan mit és mennyit, abban már nagyon különbözőek a vélemények. A vita alapja végeredményben az, hogy az adóhatóság üzletszerűnek ítéli meg az apróhirdetésekben, árverési oldalakon végrehajtott eladásokat, míg az érintettek álláspontja szerint azok egyedi ügyletek, vagyis úgynevezett ingó vagyontárgy értékesítéséről van szó. "A hatóság az áfa, míg mi az szja szerint nézzük az ügyleteket" - mondta Angyal József adószakértő, aki több hasonló eljárásban is képviseli az ügyfeleket. Ennek eredményeképpen a hatóság jóval magasabb adóhiányt és bírságtételt állapított meg, mint amennyi az érintettek szerint jogos volna.

Ha ugyanis az ügyletek ingó vagyontárgyak értékesítésének felelnek meg, adót csak az eladási érték 25 százaléka után kell fizetni. A szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy a terméket valamikor megvásárolta a tulajdonos, ami ma már számlával nem igazolható költség, s az ügylet során egyéb kiadások is felmerülhettek. Így reális, hogy az eladási árnak csak egy része minősül jövedelemnek. Vagyis a szakértő szerint egy egymillió forint összegű ügylet után - ez lehet több is egy év alatt - 40 ezer forint adó befizetése számon kérhető (az egyszerűség kedvéért a mai szabályok szerint számítottuk ki az adót, ám ennek mértéke valójában attól függ, hogy a vitatott évben mekkora volt az szja kulcsa).


Az árverési oldalakat többszázezren látogatják rendszeresen
A hatóság nem tartja ingó vagyontárgy értékesítésének ezeket az ügyleteket, szerinte ugyanis az érintettek valójában üzletszerűen kereskednek. Ha ugyanez az ügylet üzletszerű, akkor önálló tevékenységnek minősül, ebben az esetben pedig nem lehet alkalmazni a 25 százalékos számítást. Ilyenkor az ügylet 90 százalékát kell alapul venni jövedelemként, vagyis 144 ezer forint adófizetést jelent. Erre kell felszámítani még a bírságokat is, ami az adókülönbözet 50 százaléka lehet. Az üzletszerűség felté­telei közé azonban az szja-törvény besorolja az adószám kiváltásának tényét is, ami ezen esetekben nem történt meg. Persze más jogszabályok másképp határozzák meg az üzletszerűség szabályait - az áfatörvény például jóval lazábban, aszerint valóban nem számíthat egyedi értékesítésnek a netes kereskedelem. Kérdés, alkalmazható-e az áfatörvény ezen ügyleteknél az üzletszerűség megállapításában.

Ráadásul az áfa is külön kérdéseket vet fel. Az adóhatóság ugyanis - mivel szerinte az értékesítések üzletszerűek - az áfát is felszámította az ügyletekre. Vagyis az egymillió forintos értékesítésre 25 százalékot. Így az szja-t is az emelt összeg után számította ki, ami Angyal szerint nem tartható. Ha ugyanis behozzuk az áfa kérdését is, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy azt számla és adószám hiányában csak becsléssel lehet megállapítani. Így nem az egymillió forintra kell felszámítani az áfát, hanem annak 25 százalékára. Hiszen az érintettek álláspontja szerint ingó vagyontárgy értékesítéséről van szó.

Az ügyben egyelőre nincs döntés, a bíróság ugyanis nem jelölt ki újabb tárgyalási napot. Elképzelhető, hogy a hatóság megváltoztatja a saját korábban hozott határozatát - mondta Angyal, aki szerint az lenne a legfontosabb, hogy az ilyen ügyeket ne lehessen üzletszerűnek minősíteni, vagyis valószínűleg a vita még nincs lezárva. Azok, akiket az adóhatóság ellenőrzés alá vont, a jövőben jobban teszik, ha inkább fizetnek valamilyen adót. Kérhetnek adószámot, de ha éves bevételük ötmillió forint alatt marad, alanyi áfamentességet kérhetnek. Ekkora összeg fölött ugyanakkor az áfaalanyok már leírhatják az áfát - ha van mit.