Számítógép az ember ellen egy kvízjátékban

Számítógép az ember ellen egy kvízjátékban

2011. február 15. 18:07, Kedd
Az IBM Deep Blue nevű számítógépe 1997-ben győzte le Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot. Az idén 100 éves vállalat a mesterséges intelligencia újabb korlátainak ledöntésére készül.

A cég Watson névre keresztelt számítógépe most a Jeopardy! című vetélkedőben mérkőzik meg a kvíz történetének két legnagyobb bajnokával. A tét egymillió dollár, és egy egyszerű kérdés eldöntése: a játék sajátos szabályai között az emberi, vagy a mesterséges intelligencia képes-e jobb teljesítményre? A végeredményre még várnunk kell, de az első forduló szoros eredményt hozott.

E hét három egymást követő napján, hétfőtől szerdáig világszerte nézők milliói lehetnek tanúi az első alkalomnak, amikor a kimagasló emberi intelligencia nyílt színen csap össze egy számítógéppel. A Jeopardy!, a világ egyik legnépszerűbb kvízjátéka erre az alkalomra visszahívta történetének két legsikeresebb versenyzőjét. Az IBM kutatási központjában berendezett ideiglenes stúdióban Ken Jennings és Brad Rutter ezúttal nemcsak egymással méri össze tudását, de különleges kihívójukkal is. A harmadik versenyzői pulpitus mögött ezúttal ugyanis egy hasábforma berendezés áll majd. A hangulatát változó színekkel kifejező avatar egy szobányi méretű számítógépet képvisel, melyet az IBM mérnökei a vállalat alapítója - Thomas J. Watson - tiszteletére Watsonnak neveztek el.

Ken Jennings, az egykori mormon misszionárius a 2004-2005-ös szezonban 74 egymást követő Jeopardy-fordulót nyert meg, amivel a sorozatos győzelmek csúcstartója, akkori nyereménye meghaladta a 2,5 millió dollárt. Brad Rutter, egykori lemezbolti eladó ettől alig elmaradó sikerszériájához még három extra bajnokságot is besöpört, összesen 3,5 millió dolláros zsákmányával a Jeopardy-ban valaha elért legnagyobb nyeremény rekordját tartja.


A műsorvezető, Alex Trebek, Harry Friedman producer, Brad Rutter és Ken Jennings játékosok, illetve David Ferrucci és John E. Kelly III IBM vezetők társaságában

Ellenfelük, Watson az IBM Power 7-es szervereinek hálózatán futó szoftverből meríti erejét, amelyet arra optimalizáltak, hogy gyors, pontos és megbízható válaszokat adjon az emberi nyelven megfogalmazott Jeopardy-feladványokra. Az egyszerre 2208 processzort működtető gépet irodalmi idézetek és tudományos formulák mellett olyan adatokkal töltötték fel, mint a pápák uralkodásának kronológiája, vagy Oscar-díjas színésznők listája. A gépben benne van gyakorlatilag minden, a programozói által ismert lexikális tudás rövid és kombinatív összefoglalója.

A David Ferrucci és csapata által megalkotott Watson sokkal bonyolultabb "gondolkodásra" képes, mint a legendás Deep Blue, amely 1997-ben hat játszmában verte meg Garri Kaszparov sakk-világbajnokot. Watson képességei igazi áttörést jelentenek a mesterséges intelligencia fejlődésében, hiszen a játék rejtvényeiben olyan komplex nyelvi megoldásokkal szembesül majd, mint a mögöttes jelentés, az irónia, vagy a szójáték. Ezek értelmezésével az emberi elme kitűnően boldogul, de a számítógépek mindeddig megtorpantak előtte. Az IBM azonban olyan technológiákkal vértezte fel számítógépét, amelyek arra szolgálnak, hogy Watson képes legyen óriási mennyiségű konkurens feladatot és adatállományt áttekinteni, miközben valós időben elemzi a rendelkezésre álló információkat.


Az emberi és a gépi intelligencia összecsapásának győztese 1 millió dollárt nyer, a második és harmadik helyezett 300 ezer, illetve 200 dollárra számíthat. Jennings és Rutter nyereményük felét előre jótékony célra ajánlották fel, s az IBM is jelezte, hogy Watson teljes nyereményét jótékonysági szervezetekhez juttatja el. A tegnap éjjel sugárzott első fordulóban Brad Rutter és Watson egyaránt 5000 dollárt nyertek, Ken Jennings 200 dollárral a harmadik helyre szorult.

Az esti főműsoridőben leadott vetélkedő első adásában azonban kiderült, hogy bár a tíz szerverszekrény-méretű számítógépnek lexikális tudása bámulatos, azonban nincs humora és néha a szavak másodlagos jelentésével sem képes megbirkózni. Watson ráadásul néhány kínos baklövést is elkövetett. Miután Jennings hibásan válaszolta, hogy az Oreo kekszet az 1920-as években dobták piacra, a gép a választ kérdésnek értette és érzelemmentes hangján vissza is visszakérdezett, hogy mi az az 1920-as.

A összecsapás - és a tárgyi tudás - jelentőségével kapcsolatban számos írás jelent meg az amerikai sajtóban. Ezek jó része azt feszegette, hogy a iPhone és a Google korában, amikor minden válasz csak néhány kattintásra van, és amikor könnyen használható elektronikus kütyük veszik át a szótárak és a könyvtárak szerepét, vajon mi értéke lehet az emberi agyban elraktározott olyan adatoknak, hogy melyik államnak mi a fővárosa, vagy hogy milyen hosszú volt Humphrey Bogart lábszárcsontja.


"A tudásban való gazdagság akkor is hasznos, ha a gépek egyre többet gondolkodnak és emlékeznek helyettünk Ahhoz, hogy az életben bármiről tájékozottan tudjunk dönteni, tudásra van szükségünk. Ha valami után a Google-ban kell kutatnod, hátrányban vagy" - ellenkezett Garri Kaszparov. A 47 esztendős bajnok rámutatott, hogy a tények alakítják a gondolkodást és csiszolják az érvrendszert, ezért a tényismeret nélkülözhetetlen.

Óriási a különbség a tudás és a bölcsesség között, ezt a 30 millió dolláros Watson képtelen volt áthidalni. "Nem hinném, hogy a tudásunkat ki akarnánk szervezni a gépekbe. Nem emlékszem már a telefonszámokra, mert beírtam a mobilomba őket, s a nap járásából nem tudom megmondani, hogy mennyi az idő, de a gondolkodás, az emlékezés és az elemzés továbbra is központi maradt számomra" - mondta Jennings. Brad Ruttner szerint a Jeopardy! még sokáig az emberek szellemi vetélkedője marad. "Egészen addig, amíg nem ültetnek implantátumokat az agyakba"- mondta.

A győztes kilététől függetlenül a Watsonban megtestesülő technológia sokféle probléma megoldásához nyújthat segítséget. Az IBM gépe képes egy kérdés kapcsán mérhetetlen adatmennyiséget átvizsgálni, majd precíz megoldási javaslatot tenni - a lehetséges válaszokat megbízhatóságuk szerint is rangsorolva. Ezen képesség alkalmazása az egészségügyben segíthet például a lehető legpontosabb diagnózisok felállításában, fejlesztheti az önkiszolgáló online ügyfélszolgálati megoldások hatékonyságát, pontos, helyre szabott turisztikai információkkal láthatja el az érintetteket, de a telefonos segítségnyújtásban is megújulást hozhat.

Kapcsolódó linkek

Listázás a fórumban 
Adatvédelmi beállítások