Google-ra cserélték a Salzburgi Egyetem levelezőrendszerét

Az intézmény december óta alkalmazza az óriáscég webes alkalmazáscsomagját, azonban a diákok egyáltalán nem örülnek ennek, és személyes adataikat féltik.

A Salzburgi Egyetemnek összesen 18 500 hallgatója van, akiknek egy része egyáltalán nem fogadta örömmel a változásokat. Az iskola levelezőrendszere ugyanis tavaly december óta a Google Alkalmazások nevű online csomagot használja. A diákok azonban attól tartanak, hogy a tengerentúli társaság így hozzáférhet a személyes adataikhoz, és azok alapján létrehozhatja felhasználói profiljaikat. A felsőoktatási intézmény júniusig teszteli a webes szoftvercsomagot, és a vezetők nem értik a hallgatók aggodalmait.

A diákok leginkább azt kifogásolták, hogy az elektronikus postafiók tárhelyét 100 megabájtra korlátozták, és a fiókból való kiléptetés is automatikusan történik. "Az e-postaláda legkésőbb egy szemeszter alatt megtelik" - nyilatkozták a tanulók. A helyi hallgatói önkormányzat a panaszáradat miatt azt kérte, hogy az egyetem vezetői találjanak megoldást a problémákra. Az intézmény IT-részlege segített, így most már minden nebulónak 10 gigabájt tárhelye van. Azonban a helyzet nem oldódott meg ennyivel. A régi levelezőrendszert február 14-én kapcsolták le, így a régi postafiókok megszűntek, minden diák kizárólag az új e-postaládájához férhetett hozzá. A régiről az új postafiókokra való átirányítás még működik, de csak június végéig.

Florin-Czesar Guma, a Salzburgi Egyetem IT-részlegének vezetője elmondta, hogy a Microsoft, az IBM és a Google webes csomagjait egyaránt megvizsgálták, végül a Google Apps for Education szolgáltatása mellett döntöttek. A hallgatók december óta férhetnek hozzá a csomaghoz, amelynek része a Gmail, a Google Naptár, a Google Dokumentumok, a Google Webhelyek és a Google Talk. Minden adatot a rendszer egy számítási felhőben tárol. Pont ez okozott azonban újabb vitát.

A noapps.at oldalon található listát eddig több mint 400-an írták alá. Xavier Kienzerle, az egyik tiltakozó szerint kizárólag adatvédelmi okokból bírálják a megoldást, mivel nem világos számukra, hogy a szolgáltatás mely ország törvényeinek hatálya alá tartozik, és hogy mi történhet az adataikkal. A vizsgaeredményeket például automatikusan az egyetemi e-mail címekre küldi, ha a professzorok a PlusOnline rendszerbe írják be őket. A vizsgaeredmények azonban személyes adatnak minősülnek, amelyekhez így egy idegen vállalat is hozzáférhet. Kienzerle úgy vélte: az információk birtokában a Google például kiválaszthatja a leendő munkatársait, és megkeresheti őket, sőt még profilokat is létrehozhat róluk.

Rudolf Mosler, az egyetem oktatási ügyekért felelős rektorhelyettese úgy reagált a felvetésekre, hogy a szolgáltatást megvizsgálták jogi szempontból, és az emberek egyébként is hajlamosak túlbecsülni az adatvédelem fontosságát. Hozzátette, hogy a diákok a Facebookon amúgy is mindent kiadnak magukról. Kienzerle erre azzal vágott vissza, hogy mindenki úgy internetezik, ahogy akar, de nem tartja túl jó dolognak, hogy egy közintézmény a hallgatói adatait kiadja egy olyan globális piaci szereplőnek, mint az amerikai óriáscég.

A Google webes irodai csomagja 2006 augusztusa óta elérhető, akkor azonban a neve még Google Apps for Your Domain volt, és 2007 márciusában lett a neve Google Apps. A szolgáltatást több vállalat és intézmény használja, köztük van a Salesforce.com, a GE, a Land Rover, a Motorola, valamint a Westminsteri, az Amszterdami és a Linköpingi Egyetem.