Gyorsan terjed az LTE

Az okostelefonok és táblák által fémjelzett robbanást kíséri a mobil szélessáv gyors terjedése is, amelyet jól foglal össze egy most megjelent felmérés. Ebből megtudhatjuk, hogy a kísérletező kedvű szolgáltatók korai lépését követően egyre több rivális lép be idén, illetve jövőre az új területre, ám az érdekelt felek egyben szeretnének minden lehetségest kihozni a jelenlegi generációból, így fejetlen rohanásra a hálózatok környékén nem számíthatunk. A gyors bővülést némileg lassítja a kompatibilis készülékek hiánya, illetve feltűnően alacsony száma, ám ez belátható időn belül megváltozik.

A 4G Americas és a Global Mobile Suppliers Association (GSA) közösen készítette el a tanulmányt, amely egyben rögzíti a fontosabb adatokat és tudnivalókat, ezzel egy időben azonban következtetéseket is levon, amelyből megismerhetjük a legvalószínűbbnek tartott bővülési pályát és annak ívét. Kiderül például, hogy a kevés meglévő hálózathoz hamarosan sokan mások is csatlakoznak majd, így számos országban megjelenik az LTE, vagy legalábbis a szintén valamivel nagyobb átviteli sebességet biztosító HSPA+, ezzel pedig példa nélküli növekedésnek leszünk majd szemtanúi az elkövetkező időszakban.

Kezdjük az LTE-vel, amely a sokatmondó Long Term Evolution kifejezés rövidítése, az egyes régiók társulásait összefogó 3rd Generation Partnership Project (3GPP) új projektjeként pedig feladata a meglévő technológiák leváltása, a minden korábbinál nagyobb sebességek elérése, fontos szerepet betöltve a mobil szélessáv felnőtté válásában. Itt jelenleg 14 országban (többek között az USA-ban, a skandináv országokban, Észtországban, Ausztriában, valamint Lengyelországban, Németországban, Japánban és Üzbegisztánban) 19 meglévő hálózattal számolhatunk, amely nagyjából 10 százalékos megvalósítási rátát jelent, hiszen eddig (minimum) 173 különböző projektet jelentettek be a platform iránt érdeklődő cégek. Számos államban folynak a korai tesztek (így hazánkban is), az igazi áttörés ezen a területen még nem következett be, így 2010 inkább már szempontok alapján volt fontos mérföldkő.


Dacára ugyanis annak, hogy Svédországban és Norvégiában - egyes jól meghatározott régiókban, így például a két fővárosban - már 2009 vége óta elérhető a technológia, 2010 során inkább az Egyesült Államokat illetően figyeltek meg fontos változásokat, amelyek egyben felhívják a figyelmet a globális trend erősödésére is. Tavaly az okostelefonok a forgalmat illetően már maguk mögé utasították a hagyományos számítógépes szegmens termékeit (ide tartoznak az asztali gépek, a laptopok, valamint a netbook megoldások is), idén pedig az előrejelzések szerint a tengerentúlon (a táblákkal és az e-olvasókkal egyetemben) már a bevétel terén is meghaladják ezen fejlesztéseket, ami nem kis eredmény. Mi több, jövőre az itt leszállított telefonok több mint fele okostelefon lesz, ami még tovább növeli a mobil szegmens adatforgalmát, amely egyébként tavaly megduplázódott, ezzel pedig okostelefononként 1 GB-os havi átlagforgalmat regisztrálhattak a szakemberek.

A globális mobil adatforgalom ezzel egy időben csaknem megháromszorozódott, immár sorrendben a harmadik évben mértek ekkora növekedést, miközben a mobil szélessáv terén a HSPA tölti be a vezető szerepet - nem véletlenül, hiszen jelenleg 389 ilyen hálózat működik világszerte, amelyek nagy többsége a HSPA+ technológiára vált hamarosan. Ez utóbbi platform 65 országban, 128 hálózaton van használatban, ezek több mint fele 21 Mbps-os, a maradék pedig ennél is nagyobb, 28, illetve 42 Mbps-os felső határt szab meg az átvitel terén (az elméleti felső határ egyébként 168 Mbps, amelynek pontosan felét szeretné elérni idén az ausztrál Telstra).


A HSPA+ éppen a szolgáltatók számára nyújt kiemelkedő előnyöket, hiszen jóval kisebb befektetés árán nyújthatnak a valódi 4G-hez - pontosabban annak kezdeti megvalósításaihoz - fogható sebességet, ami persze nem akadályozza meg őket abban, hogy sajtóközleményeikben és az egyes készülékek nevében minduntalan feltüntessék a 4G-jelzést, utalva a nagyobb iramra (lásd T-Mobile USA és társai). Nem véletlen, hogy a hazai szolgáltatók is a HSPA/HSPA+ lehető legjobb kiaknázását, az abban rejlő lehetőségek kimerítését emelik ki a különböző interjúkban.

Mind a Telenor, mind pedig a Vodafone bővíti hálózatát, hogy felkészüljenek a várhatóan 2012-es rajtra. Előbbi már korábban jelezte ezen szándékát, míg utóbbi a hónap elején megjelent közleményében hálózatának megfelelő felkészítéséről beszélt, hangsúlyozva, hogy ezzel lefedettségi területükön mindenhol 4G-képesek lesznek. A T-Mobile szintén jó ideje teszteli a technológiát.

A megfelelő készülékek száma még hagy kívánnivalókat maga után, hiszen nem beszélhetünk arról, hogy elárasztanák a boltokat az LTE-ketyerék. A felmérés szerint jelenleg mindössze 6 okostelefonról, 6 noteszgépről/netbookról, valamint 7 tábláról (és 22 különböző modulról) beszélhetünk, ami ugyan 55 százalékos bővülést jelent a néhány héttel ezelőtt megjelent korábbi tanulmány óta, ezen kütyük egy része azonban még mindig nem kapható, több megoldást pedig csak az Orlandoban tartott CTIA 2011 alatt mutatnak be, többek között az ZTE és az LG standján. Mindeközben idén februárig már csaknem 3000 különböző HSPA-készüléket dobtak piacra, ami szintén jól mutatja a két platform helyzete közötti különbséget.

Ami a jövőt illeti, itt nyilván további gyors növekedés következik, amelyet az egyes szolgáltatók is igyekeznek majd meglovagolni, szem előtt tartva a már említett szempontokat az egyes technológiákat illetően. Az Informa Telecoms & Media előrejelzése szerint az évtized közepére már 3,3 milliárd (!) UMTS-HSPA előfizetésről beszélhetünk majd, amelyet további 320 millió LTE-előfizetés egészíthet ki. Az ágazat fontosabb szereplői kivétel nélkül felsorakoztak a további fejlesztések mellett, ám a fentiek fényében az is kétségtelen, hogy egyelőre a HSPA+ marad főszerepben, az LTE esetében pedig (nevéhez méltóan) hosszabb, elnyúló fejlődésre számíthatunk.