A túl sok adat lassítja a döntéshozatalt

A túlzottan nagy információbőséget megszenvedik mind a magánszemélyek, mind pedig a vállalkozások. Utóbbiak úgyszólván már szinte belefulladnak az adatok egymás után érkező hullámaiba.

A szállítmányok, az értékesítés, a szállítók és vevők nyomon követésére szolgáló egyre szofisztikáltabb számítógépes rendszerek, az emailek, a webforgalom, a közösségi oldalak kommentjei mind-mind újabb adatokat generálnak. Egy becslés szerint ezek az internetkorszakra jellemző technológiák minden 14. hónapban - vagyis alig több mint egy év alatt - az üzleti adatok megduplázódását eredményezik.

Pedig az adatrobbanás óriási lehetőséget is jelent. A modern gazdaságban szükségképpen elsődleges eszköz az új termékekről és szolgáltatásokról szóló, döntéseket megalapozó információ: versenyelőnyt jelent a vállalatok számára, segíti a nagyobb növekedést és termelékenységet. De vajon létezik-e erre valós bizonyíték az üzleti világban? Egy, a The New York Times által ismertetett kutatás szerint - amelyet a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT), a Sloan School of Managementnél dolgozó közgazdász, Erik Brynjolfsson vezetett - a kezdeti jelek már most láthatók.

A közgazdász kollégáival - Lorin Hittel, a Wharton School (Pennsylvaniai Egyetem) professzorával, valamint Heekyung Kimmel, az MIT végzős hallgatójával - 179 nagyvállalatot vizsgált meg ebből a szempontból. Azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek az "adatvezérelt döntéshozatal" révén növelték termelékenységüket, 5-6 százalékkal volt magasabb, mint azoké, amelyek ezt egyéb tényezőkkel, többek között a technológiai beruházások nagyságával magyarázták.


A felmérés és az azt követő interjúk alapján készült tanulmány szerint az adatvezérelt döntéshozatal jóval többet jelent a puszta adatgyűjtésnél, azt is meghatározza, hogy használják-e azokat - vagy sem - olyan kulcsfontosságú döntések meghozatalakor, mint amit egy új termék vagy szolgáltatás bevezetése jelent. Brynjolfsson szerint a fő különbség az adatokra és elemzésekre épülő, illetve a hagyományosan a tapasztalatra és intuícióra támaszkodó döntések között húzódik. A teljesítmény és a termelékenység 5 százalékos növekedése pedig - állítja - már a legtöbb iparágban éles határvonalat húz a győztesek és a vesztesek közé. Az, hogy a vállalatok az adatok elemzésére támaszkodnak, szerinte a vezetők döntéshozatali módjának trendszerű változását mutatják, és ez óriási hatással van a versenyképességre és a növekedésre.

A kutatás eredményeit még nem publikálták, de egy tudományos konferencián már áprilisban bemutatták. Az a következtetés, amely szerint az adatok elemzésére jelentős mértékben támaszkodó vállalatok valószínűleg jobb eredményeket érnek el, mint mások, nem számít újnak. Nevezetesen Thomas H. Davenport, a Babson Egyetem professzora is leírta a Harvard Business Press kiadásában tavaly megjelent Analytics at Work: Smarter Decisions, Better Results című könyvében.

Az olyan vállalatok pedig - amelyek keresési és hirdetési üzlete az online információk hasznosítására és szervezésére épül, mint például a Google-é - ékesen bizonyítják az adatok intelligens szűrésében rejlő előnyöket. De az új kutatás a jelek szerint még szélesebb körű, és olyan módon alkalmazza a méréseket az adatvezérelt döntéshozatal területén, amilyenre korábban nem volt példa. Brynjolfsson szerint ez az első alkalom, amikor mennyiségi bizonyítékok támasztanak alá "egy széles körben elterjedt anekdotát". Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ilyen jellegű döntéshozatal még csak most van terjedőben, jóllehet az adatdömping már legalább egy évtizede érzékelhető.

Ez a minta jól ismert a gazdaságtörténetben. Egy új technológia hatása csak akkor jelentkezik a termelékenységben, amikor az emberek elfogadják az ahhoz kapcsolódó új irányítási képességeket, valamint az új munkamódszereket is. A villanymotort például már az 1880-as évek elejétől elkezdték használni, de ez a technológia egészen az 1920-as évekig nem hozott létre érzékelhető termelékenységnövekedést. És nagyjából ugyanez történt a számítógépekkel is. 1987-ben már több mint egy évtizede a személyi számítógépek forradalmáról beszélt mindenki, amikor Robert M. Solow Nobel-díjas közgazdász szárazon megjegyezte: "Mindenütt láthatjuk a számítógépes kor vívmányait, kivéve a termelékenységi statisztikákat."

Az amerikai gazdaságban a termelékenység növekedését csak 1995-től lehetett érzékelni: az internet házasította össze a számítástechnikát az olcsó kommunikációval, mindenféle kereskedelmi ügyletek automatizálására adva lehetőséget. A technológia abszorpciójának elmaradása a termelékenységi előnyök késedelmében nyilvánul meg - állítja az Északnyugati Egyetemen dolgozó közgazdász, Robert J. Gordon. - Mindazonáltal sohasem a tiszta technológia az, ami a különbség forrása, hanem minden a dolgok átszervezésén múlik, a technológia pedig lehetővé teszi a vállalatok számára az új szervezeti formákat.

2004 óta újra lelassult a termelékenység. Gordon szerint történetileg a termelékenység mindig akkor kezd mérséklődni, amikor kifutnak az innováción alapuló új technológiák. A gőzgép és a vasút az első ipari forradalom hajtóereje volt, a villamos energia és a belső égésű motor a másodiké. Az internet a harmadik ipari forradalomnak minősül, de ennek sokkal rövidebb idő áll rendelkezésére bizonyítani, mint az előző kettőnek.

A jelek szerint a szoftveripar is abban hisz, hogy az adatvezérelt döntéshozatalé lesz a jövő. Segítünk megtalálni a vállalatokat elárasztó adattengerben az értékes elemeket! - adták ki a jelszót, és ebből egy gyorsan fejlődő iparág jött létre, "üzleti intelligencia", illetve "üzleti elemzés" néven foglalva össze a szoftvereket és szolgáltatásokat. Jelentős technológiai cégek - az IBM, az Oracle, az SAP és a Microsoft - több mint 25 milliárd dollárt ruháztak be az e területen működő cégek felvásárlásába.

Csupán az IBM 14 milliárd dollárért "vásárolt be": 25 olyan vállalatot kebelezett be, amelyeknek az adatelemzés a fő profiljuk. Ebben az üzletágban jelenleg 8000 tanácsadót és 200 matematikust foglalkoztat. A cég szerint az üzleti elemzés piaca 2015-ig 16 milliárd dollárosra nő. "A vállalatok számára az adatrobbanás jelenti a legnagyobb változást - magyarázza David Grossman, a Stifel Nicolaus technológiai elemzője. - A legnagyobb üzlet pedig a tanácsadásban van: annak segítésében, hogyan elemezzék és kezeljék adataikat az ügyfelek."