Informatikai pénzeket vizsgál Budai Gyula kormánybiztos

Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az elszámoltatási kormánybiztos az infokommunikációs kis- és középvállalkozások fejlesztésére, feltőkésítésére létrehozott Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő (IKT) Zrt. 2004 és 2010 közötti gazdálkodása miatt. Budai Gyula ezt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hozzátéve, hogy az ügyben 1,7 milliárd forint kár érte az államot.

A részletekről kifejtette: a befektetések lebonyolítására semmilyen közbeszerzési, pályázati eljárást nem írtak ki, a források odaítéléséről az IKT Zrt. felügyeleti szerve, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. tajgaiból összeállított befektetési döntőbizottság határozott "ismeretlen eljárás keretében". Megjegyezte, a zrt. 2004-2010 között 14 befektetési szindikátusi szerződést kötött - holott akár 70-et is lehetett volna - átlagosan 200 millió forint értékben, ám semmilyen garanciát nem kért a nyertes cégektől, amelyek működését sem ellenőrizte. Az öt évre megkötött szindikátusi szerződések lejártát megelőzően a társaságok jelentős részének a felszámolását kezdeményezték.

A vizsgálat során megállapították - folytatta a kormánybiztos -, hogy azoknak a cégeknek a többsége, amelyekkel szerződést kötöttek, egyértelműen az MSZP és az SZDSZ holdudvarához köthetők. Hozzátette azt is, a társaságok nagy része mögött offshore tulajdonú cégek voltak.

A szerződéskötésekben érintett Kóka János volt SZDSZ-es politikus, egykori gazdasági és közlekedési miniszter is - mondta Budai Gyula. A sajtóértekezleten kiosztott tájékoztató szerint az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., Lepp Gyula, Kóka János, valamint a Certus Kft. 2004. június 16-án kötött befektetési szindikátusi szerződést a Meditcom Kft.-ben történő tulajdonszerződésre. Lepp Judit, Lepp Gyula testvére 2000 óta volt a Certus Kft. ügyvezetője - olvasható a sajtóanyagban, amely hozzáteszi: a szindikátusi szerződés alapján az IKT Zrt. 300 millió forint értékben szerzett befektetői üzletrészt a Meditcom Kft.-ben, míg Kóka János négy hónappal miniszteri kinevezése előtt 99 millió forint értékben szerzett alapítói üzletrészt a Meditcomban. Budai Gyula ehhez hozzátette, Kóka János a szerződéskötést érintő időszakban, 2003 márciusától 2004 októberéig az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke volt, és jól ismerte az informatikai piacot. A későbbiek során pedig gazdasági miniszterként Kóka János látta el az IKT felügyeletét.

A kormánybiztos Kóka Jánost nevezte meg válaszul arra a kérdésre is, hogy milyen magas szintig kellett tudni a történtekről a kormányzati, állami vezetésben. A további ügyekről szólva kifejtette: hasonló jellegű az a tranzakció is, amely az IKT és az Interdotnet Magyarország Kft. között jött létre. Utóbbi jogelődje az az Elender, amelyben korábban Kóka János, Lepp Gyula és Lepp Judit igazgatósági tagok voltak.

Budai Gyula azt is elmondta, "érdekes összefüggés" fedezhető fel Krupanics Sándorral kapcsolatban, aki a kormányzati portált üzemeltető KOPINT-DATORG vezérigazgatója volt, "ugyanakkor cége révén ő is részesült ezen tőkebefektetésből". A kormánybiztos közlése szerint a személyi összeférhetetlenség kérdését veti fel, hogy Krupanics Sándor egyszerre volt egy állami vállalat vezérigazgatója, és az, hogy kötött magánszemélyként egy szerződést egy másik állami vállalattal, az IKT-val, és szerzett részesedést egy olyan társaságban, amelynek tevékenységi köre több helyen átfedésben van az általa igazgatott céggel.

Megjegyezte, egy a Heller Ágnes filozófus fia, Fehér György ügyvéd által is tulajdonolt cég ugyancsak érintett az ügyletekben. Az elszámoltatási kormánybiztos mindezek alapján hűtlen kezelés, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, tartozás fedezete elvonásának, csődbűncselekménynek és tőkebefektetési csalásnak a gyanúja miatt tett feljelentést az Országos Rendőr-főkapitányságon, kérve, hogy a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytassa le.

Beszámolt arról is, hogy jelentését elküldte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek, és azt kérte, hogy az abban szereplő cégeket érintően egy még részletesebb vizsgálatot folytassanak le, s tegyenek meg mindent azért, hogy a még létező cégektől vissza tudják szerezni a pénzeket. Meglátása szerint ugyanakkor minimális esély van arra, hogy az 1,7 milliárdos kár megtérüljön.