2011. május 26. 17:45, Csütörtök
Az internet szabályozottságról is tárgyalnak a hét végén Franciaországban összegyűlő G8 országok vezetői. Várható, hogy a felhasználók adatvédelme, a gyermekek biztonsága és a szellemitulajdon-védelem kérdése is napirendre kerül.
A G8 országok vezetőit május 26-án és 27-én vendégül látó Nicolas Sarkozy szokatlan témával is készül a csúcstalálkozóra: a gazdasági kérdések mellett várható, hogy napirendre kerül az internet szabályozásának kérdése is. Mintegy előkészítésként a francia elnök május 24-én és 25-én összehívott egy elő-G8 csúcstalálkozót is, ahol olyan neves online cégek vezetői, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook egyeztettek az internet gazdaságélénkítő lehetőségeiről és a szellemitulajdon-védelem érvényesüléséről.
Ez utóbbi kérdésben egyértelműen megmutatkoztak a felek közötti érdekellentétek az e-G8-nak nevezett találkozón: a kiadói oldal kreatív munkájuk és szellemi tulajdonjogaik védelme mellett érvelt, míg az online szféra képviselői hevesen kritizálták az olyan szigorú kalózkodás elleni intézkedéseket, mint a hatályos francia kalózkodás elleni törvény.
Franciaországban tavaly lépett életbe a HADOPI-törvény, amely bevezeti az ún. fokozatos válasz rendszerét. Ennek keretében az erre a célra létrehozott hivatal írásban figyelmezteti a kalózkodó internetezőket jogsértő magatartásukra, és többszöri eredménytelen figyelmeztetés esetén lehetővé teszi, hogy a visszaeső jogsértőket internetkapcsolatuk felfüggesztésével is szankcionálják.
A Reuters beszámolója szerint az iparági szereplőkkel történő egyeztetés alapján a hét második felében esedékes G8 csúcs napirendjére kerülhetnek olyan kérdések is, mint az internetezők adatbiztonsága, a gyermekek védelme és a digitális szerzői jogok kérdése. A hírügynökség egy véglegesítés alatt álló közleményre hivatkozik, amelyet a csúcstalálkozó zárása után adnak majd ki. Mint írják, az internetezők adatbiztonságának kérdésében előreláthatólag nemzetközi álláspont elfogadását sürgetik majd, de valószínűbb, hogy a szerzői jogvédelem kérdésében az ellentétes vélemények miatt nem tesznek majd konkrét állásfoglalásokat, hanem a nemzeti kormányok hatáskörében hagyják a jogérvényesítés kezelését.