Továbbra sem egyértelmű a mobilhasználat és a rák kapcsolata

2B, az "embereknél esetlegesen rákkeltő" besorolást kapott a mobiltelefon. A 31 szakértő bevonásával Lyonban lezajlott egy hetes tanácskozás végeredményét kedden jelentette be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Központja (IARC).

A következtetést alátámasztó "korlátozott" bizonyítékok szerint a mobiltelefonhasználat 40 százalékkal emeli a rosszindulatú agydaganatok kialakulásának a kockázatát, de csak azon felhasználók körében, akik 10 éven át napi szinten legalább 30 perces időtartamú beszélgetéseket folytatnak. A mobilhasználat a rákos agydaganatok közül csak az akusztikus neurinoma kifejlődését segít elő. "Van némi bizonyítékunk az glióma és az akusztikus neurinoma kockázatának növekedésére, az azonban nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a mobiltelefonok használata rákot okoz az embereknél" - mondta Kurt Straif, az IARC munkatársa.

Az akusztikus neurinoma viszonylag ritka, 100.000 emberből egynél fordul elő, az összes agydaganat 6-10 százalékát jelenti világszerte. A gliómák jóval gyakoribbak, az Egyesült Államokban az agy rákos daganatinak 60 százalékát teszik ki. Mit tegyünk az új eredmények fényében? Streif szerint a szöveges üzenetek és a kihangosítók, vagy fülhallgatók "legalább egy nagyságrenddel csökkentik a kitettséget", az azonban a vásárlókon múlik, hogy milyen elővigyázatossági intézkedéseket hoznak. Emellett nem a munkacsoport, hanem a kormányok feladata, hogy ajánlásokat tegyen a mobil telefonok szabályozásáról.

A 2B besorolás olyan termékek mellé helyezte a mobiltelefont, mint a fürdőszobai hintőpor, számos rovar- és gyomirtó, illetve nyomtatási és száraztisztítási kemikáliák, tájékoztatott Robert Baan, az IARC egyik vezető tudósa, aki leginkább az elektromos vezetékek alacsony frekvenciájú elektromágneses sugárzásával egyenrangúan kezelné a mobiltelefonok sugárzását.

Jonathan Samet, a Los Angeles-i Dél-Karolina Egyetem tudósa, a szakértői munkacsoport elnöke elmondta, eredményeik két nagy nemzetközi tanulmányon alapulnak. Az első az 1997 és 2004 között, 13 ország bevonásával készült Interphone tanulmány, ami a glióma magasabb kockázatát azonosította az erős mobilhasználóknál, az átlagos felhasználóknál azonban nem mutatott ki agydaganat kialakulási kockázatot. A második tanulmányt a svéd Örebro Egyetem kutatói végezték el Lennart Hardel vezetésével. Ők fedezték fel az akusztikus neurinoma kockázatának megnégyszereződését az analóg mobiltelefonok használóinál, ezek a készülékek azonban Angliában már 2000-ben, az Egyesült Államokban 2008-ig kikerültek a forgalomból.

Az alacsony sugárzási szint rákkeltő hatása mögött álló mechanizmust mindeddig nem sikerült meghatározni. "Több szálon is elindultunk, azonban a bizonyítékok tele vannak hézagokkal és bizonytalanságokkal" - mondta Samet.

A múlt héten több kritika is érte az IARC-t, miszerint fontos tanulmányokat figyelmen kívül hagynak, ugyanakkor Straif azt állítja, hogy minden fellelhető tanulmányt számításba vettek. "Több egészen friss tanulmányt is elérhetővé tettek számunkra az ülés előtti héten" - mondta, hozzátéve, hogy minden nemzeti elemzést figyelembe vettek. "Ez a mobiltelefon sugárzás rákkeltő hatásáról szóló irodalom első tudományos kiértékelése" - összegzett.

Samet elismerte, hogy még a legnagyobb és legmegbízhatóbbnak nyilvánított tanulmányokkal is akadtak problémák, az emberek ugyanis nehezen emlékeznek vissza, milyen gyakran használták mobiltelefonjaikat a múltban, a technika fejlődése pedig több kockázati tényezőt már eleve jelentősen lecsökkentett, ezért további kutatásokat sürget, a hiányosságok pótlására.