Hegyen kutat az élet után a következő marsjáró

A következő marsjáró egy 5 kilométer magas hegyet fog megmászni a Gale-kráterben, jelentette be a NASA. A Curiosity robotegység november 25 és december 18 között hagyja el a Földet, feladata a marsi kőzetek és talaj vizsgálata, melyekből új ismereteket szerezhetünk a bolygó éghajlatának történetéről, ugyanakkor az élet kémiai nyomaira is rábukkanhatnak.

A marsjáró munkaterületéről heves viták zajlottak, a számos lehetőség közül a tavasz végére már csak négy maradt állva, a végleges választásban nagy szerepet játszott egy májusi ülés, melynek keretében minden fél elmondta érveit az általa ideálisnak ítélt helyszínről. "Olyanok ezek mint egy jégkrém különböző ízei - mind csodálatos, de egy kicsit más" - mondta John Grant, a washingtoni Nemzeti Repülési és Űrrepülési Múzeum munkatársa, a májusi találkozó egyik szervezője.


A Mars Science Laboratory, más néven a Curiosity
Az utóbbi hetekben a NASA tudósai már csak két kráter, a Gale és az Eberswalde között vacilláltak. Az Eberswalde egy ősi folyó delta csodálatosan konzerválódott, legyező alakban elhelyezkedő üledékét tartalmazza, a Földön ilyen üledékekben koncentrálódnak a szerves anyagok, így ez remek lehetőségnek ígérkezett az esetleges múltbeli élet nyomai utáni kutatáshoz. Pénteken azonban a NASA bejelentette, hogy a Curiosity, hivatalosabb nevén a Mars Tudományos Laboratórium (MSL) a Gale-krátert fogja felderíteni.

Itt egy hatalmas, rétegezett, 5 kilométeres magasságba nyúló üledékhalom emelkedik ki a kráterből. A tudósok nem tudják pontosan hogy került oda, az üledék azonban agyagokat tartalmaz, ami biztos jele annak, hogy egy adott ponton folyékony víznek is ki volt téve. "A kutatás a rétegek aljától egészen a tetejéig olyan, mintha egy regényt olvasnánk" - mondta John Grotzinger, a marsjáró projekt tudósa, a Caltech munkatársa. "Úgy véljük a Gale-kráter izgalmas 'olvasmány' lesz a Mars környezeti fejlődésének korai szakaszáról"

Magán a hegyen landolni túl veszélyes lenne, ezért a Curiosity a kráter talajának egy sík részén száll le, így mindenek előtt szemügyre veheti azt az üledéket, amit egy egykor a kráteren áthaladó folyó rakott le, ezután kezdi meg a hegymászást. A Gale tökéletes helyszínnek tűnik egy egykori élet számára. "A Gale mellett elsősorban a lehetőségek tárháza szólt" - mondta Dr. Michael Meyer, a NASA Mars-kutatási programjának vezető tudósa. "Számos különböző környezeti helyzetet vizsgálhatunk meg egy helyen, melyek mindegyikének volt esélye a szerves anyagok megőrzésére"


A Gale-kráter
"Kivételesen sok különböző környezettel rendelkezik és lehet, hogy ezek közül több is szerves szenet őriz" - fejezte ki egyetértését Grotzinger, aki a "szerves szén" kifejezést az összetett szénalapú molekulákra érti, származzon az élő, vagy bármilyen más forrásból, utóbbiak közé sorolhatjuk a meteorit becsapódásból eredőeket. A szerves szén megtalálása azonban nagyon nagy kihívásnak ígérkezik, tette hozzá Grotzinger, aki a Föld geológiájával kapcsolatos tapasztalataira alapozza véleményét. Annak ellenére, hogy bolygónk hemzseg az élettől, az ősi kőzetek nagyon ritkán őriznek meg szerves anyagot. "Reméljük megtaláljuk a szerves szenet, azt azonban megígérhetjük, hogy az MSL-lel megismerjük a Mars környezeti történetét" - összegzett.