A regionális lehetőségek jelenthetnek megoldást a Wikipedia problémáira

A Wikipedia közösség éves találkozójára ezúttal Haifában került sor. A rendezvény elsősorban arra a kérdésre kereste a válaszokat, hogy milyen lehet az online lexikon jövője?

A Wikipedia januárban ünnepelte tizedik születésnapját. A világ egyik leglátogatottabb oldala, az adományok is rendszeresen érkeznek, így elvileg minden adatot a munkához. Jimmy Wales, a platform alapítója ugyanakkor épp a napokban beszélt arról, hogy egyre nagyobb problémát jelent, hogy a lexikonban megjelenő anyagok készítői közül sokan felhagynak a munkával. Ez részben arra vezethető vissza, hogy családot alapítanak, de a többség inkább elvesztette a projekt iránti érdeklődését. A távozók helyére azonban nem egyszerű fiatal önkénteseket találni. A megoldást a különböző régiók felé való nyitás jelentheti.


"Ha az emberek a hazámban egymással beszélnek, akkor megértik egymást, de ha írnak, akkor már nem" - nyilatkozta Gurudatha Bantwalkar indiai nyelvkutató. A szakember segítséget keres ennek a problémának a megoldására, mivel szeretné, ha a hazájában egyre többen olvashatnák konkani nyelven a Wikipédiát. Bantwalkar Goából utazott Haifába. A régióban 3,6 millióan beszélnek konkani nyelven, de ezek az emberek négy különböző ábécét használnak, mindez pedig komoly problémát jelent a lexikon munkáját segítő szerzőknek. A kutató most akar kifejleszteni egy olyan szoftvert, amely képes a négy ábécé közötti fordításokra és nagyon örülne annak, ha valaki ebben segítene neki.

Vannak más projektek is. "A világ sok régiójában nincs még internet. Éppen ezért egy olyan adatformátumon dolgozunk, amely minden platformon működik, legyen szó egy mobiltelefonról, egy PC-ről vagy akár egy iPaden is használható" - hangsúlyozta Manuel Schneider, a Wikipedia IT-tranácsadója. Az One Laptop per Child (OLPC) és különböző egyetemek szeretnék számítógépekkel ellátni a fejlődő országokat, s ezekre a készülékeken elérhetővé tenni a Wikipedia internethozzáférés nélkül is használható változatát. Így az összegyűjtött tudás az internet nélküli falvakba is eljuthatna és új távlatokat nyithatna meg az ott élők számára.


"Amikor anno elkezdtem, akkor csak arra figyeltem, hogy minden működjön. Most viszont már azt akarom, hogy legalább 100 évig elérhető legyen" - hangsúlyozta Jimmy Wales. A platform alapítójának pénzügyi szempontból nem kell aggódnia, hiszen a Wikimedia Alapítvány tavaly 20 millió dollárt gyűjtött össze, míg idén várhatóan 30 millió dollár támogatás folyik majd be a szervezet számlájára. Eközben a költségek ennek töredékét, 5 millió dollárt tesznek ki.

A távozó szerzők helyét lassan újak veszik át. Az egyik sikertörténet például Kazahsztán, ahol két fiatalembernek köszönhetően rövid időn belül 7000-ről 70 000-re nőtt a Wikipedia kazah változatában található cikkek száma, míg a segítők száma 15-ről 231-re emelkedett. A siker titka az egyetemisták segítőkészségében rejlik. Frank Schulenburg, az online lexikon egyik munkatársa szerint miért ne írhatnák a diákok a dolgozataikat és anyagaikat úgy, hogy azok később a Wikipédián is megjelenhessenek. Schulenburg ötletét eddig 32 főiskola karolta fel, köztük van a Harvard és a Berkeley is. A dolog működik, a hallgatók kreditpontokat kapnak a Wikipédiára írt cikkek után.


"A Wikipedia reklámmentes marad. Adományokkal támogatnak bennünket és ez így is marad. Ez jó nekünk és jó a világnak is. Meggyőződésem, hogy az internet a következő évtizedben be fogja teljesíteni a benne rejlő globális lehetőségeket. 2020-ra már a következő egymilliárd ember is online lesz, de ők nem európaiak vagy észak-amerikaiak lesznek, hanem kínaiak, dél-amerikaiak és afrikaiak. Ez pedig sok kulturális lehetőséget nyit majd meg" - közölte korábban az üzletember. A globális terjeszkedés szellemében idén megnyitották a Wikipedia indiai irodáját és Wales azt szeretné, hogy 2015-re már 400 millió helyett egymilliárdan használják a Wikipédiát. A másik fő cél, hogy a honlap egyre több tudományos munka forrásává váljon.