Tudósokat ültettek a vádlottak padjára Olaszországban

Hét tudóst és szakértőt kértek fel egy rengéssorozat kockázatainak elemzésére, akik megnyugtatták a közvéleményt. Hat nappal később 308 ember halt meg.

2009. március 31-én Bernardo De Bernardinis, az Olasz Polgári Védelem helyettes vezetője nyugtatgatta L'Aquila lakóit, akik akkor immár négy hónapja éltek együtt a területet megmozgató kisebb földrengések sorozatával. "A tudományos társadalom újból megerősített engem, hogy a helyzet kedvező, csupán egy folyamatos energiafelszabadulás zajlik" - nyilatkozott a helyi televízió riportereinek. Hat nappal később L'Aquila és a környező települések romokban hevertek, a bekövetkezett 6,3 erősségű földrengés épületek ezreit pusztította el és 308 ember halálát okozta.

Dr. De Bernardinis, az áradások szakértője közvetlenül egy találkozó előtt nyilatkozott a médiának, mely során őt és hat másik tudóst és mérnököt felkértek a rengéssorozat kockázatainak elemzésére. A hét szakértőt, akik ma is a Polgári Védelem kockázati előrejelzési és elhárítási bizottságának aktív tagjai, gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolják, perük szeptember 20-án veszi kezdetét.

A vád szerint De Bernardini és a bizottság alelnöki posztját betöltő vulkanológus, Franco Barberi helyzetértékelése indokolatlan biztonságérzetet adott a lakosságnak, alulértékelve egy nagy földrengés bekövetkeztét, melynek eredményeként azok az emberek, akik egyébként elhagyták volna otthonaikat az április 5-ről 6-ra virradóan lezajlott két rengés következtében, házaikban maradtak és életüket vesztették.

Fabio Picuto államügyész hangsúlyozta, hogy a vád nem azt kéri számon a szakértőkön, köztük Enzo Boschin, a Nemzeti Földtani és Vulkanológiai Intézet (INGC) akkori elnökén, hogy nem tudták pontosan megjósolni mikor, hol és milyen erővel következik be a földrengés. Tudomásul veszik, hogy ez a tudomány határait feszegetné. A hét tudóst gondatlansággal vádolják, amiért nem vették elég komolyan egy nagy rengés kockázatát. Ezt alátámasztja a március 31-i megbeszélés jegyzőkönyve, amiben a lakossági felvetésekre túlságosan általános vélemények hangzottak el, teljes egészében hibásan értékelve a kockázati tényezőket.

Gian Michele Calvi földrengés-szakértő, aki ugyancsak a vádlottak padján foglalhat helyet, elmondta, a bizottság tudatában volt a ténynek, hogy L'Aquila egy rendkívül szeizmikus zónában fekszik, ahol bármikor bekövetkezhet egy nagy erejű rengés. Az esemény kialakulásának esélyét azonban "ugyanakkorának minősítették a szeizmikus eseménysorozattal, mint anélkül", ezért nem esett szó egy vészhelyzeti intézkedés lehetőségéről, magyarázta Calvi. A vád a bizottság által adott szakvéleményt "hiányos, pontatlan és ellentmondó információk halmazaként" értékelte.


A magyarázat ellentmond a szeizmológia egyik alaptételének, miszerint a kis rengések növelik egy nagy erejű esemény közeli jövőben történő bekövetkeztének az esélyeit, még akkor is, ha egy ilyen esemény abszolút valószínűsége alacsony marad. Ezt támasztják alá Warner Mazocchi és Anna Maria Lombardi, az INGV szeizmológusainak modelljei is, melyek szerint L'Aquila 10 kilométeres körzetében egy három napon belül kialakuló nagy erejű földmozgás esélye az előzetes rengések alapján 1:200 000-ről, vagyis a háttérszintről közel 1:1000-re emelkedett.

Thomas Jordan, a Dél-Kaliforniai Egyetem földtudományi karának tudósa, a l'aquilai katasztrófa kapcsán elrendelt nemzetközi felülvizsgálat vezetője kiemelte, hogy a kaliforniai rendszer kivételével a világ egyetlen országa sem rendelkezik olyan hivatalos földrengés-valószínűség előrejelzéssel, amit vészhelyzeti intézkedések elrendeléséhez lehetne alkalmazni. A politikusok legfeljebb abban bízhatnak, hogy a kutatások azonosíthatják a nagy rengések előjeleit, egy viszonylag pontos előrejelzést adva.

Dr. Jordan szerint a tudomány feladata a veszélyek kiértékelése és az információk közlése, az azonban már a döntéshozók feladata, hogy mit kezdenek ezzel az információval. Véleménye szerint a hétfős bizottság arra koncentrált, hogy megcáfolja a Nemzeti Atomfizikai Intézet nyugalmazott laboratóriumi technikusa, Gioacchino Giuliani jövendöléseit, ami egy általa kidolgozott radon kibocsátásból kiszámítható előrejelzésen alapult. Giuliani elmélete szerint a radongáz kiáramlása erős ingadozást mutat 24 órával a földrengések előtt, módszerét azonban tudományosan soha nem igazolták. A régióban élő idős férfi "előrejelzései" állítólag pánikhangulatot keltettek a közeli Sulmona városában két nappal a bizottság látogatása előtt, ekkor azonban nem alakult ki komolyabb földmozgás. Giuliani pánikkeltése miatt a bizottság tagjai egy eldöntendő kérdéssel szembesültek, és a tudósok arra voksoltak, hogy nem várható nagy erejű rengés.

Gaetano De Luca, aki az INGC szeizmográfjait felügyeli az Abruzzo régióban, aminek L'Aquila a székhelye, egyetért azzal, hogy Giuliani megzavarta a bizottságot, ez azonban szerinte sem lehet mentség, a rengéssorozat ugyanis egyértelmű figyelmeztetés volt. Ilyen gyakoriságú, intenzitású és földtanilag koncentrált sorozattal 50 éve nem találkoztak a katasztrófa sújtotta régióban. De Luca szerint ez már önmagában indokolta volna a fokozott elővigyázatosságot, azzal azonban ő is egyetért, hogy kedden nem csak a szakértőknek kellene a vádlottak padján ülni, ugyanúgy felelősek a helyi politikusok és a hatóságok. "Ilyenkor természetes, hogy felelőst keresnek, ezt a keresést azonban nem ártana szélesebb körben elvégezni" - tette hozzá.