The Elder Scrolls V: Skyrim

Grafika: A látványvilágra nem sok panaszunk lehet. Igaz, hogy a motort úgy kellett megalkotni, hogy a konzolok is elviseljék, de szerencsére a PC-s változatban rengeteg grafikai opció áll rendelkezésünkre, hogy gépünknek leginkább megfelelőre hangoljuk a kinézetet. PC-n megnövelt látótávolságot kapunk, magasabb felbontású, élesebb textúrákat és még megannyi speciális effektet, ami kiaknázza az erősebb konfigurációk képességit is. Ugyanakkor abban az esetben sem kell félni, ha öregebb gépen próbáljuk elindítani a játékot, ugyanis az optimalizáció dicséretesre sikerült. Tény, hogy a látvány nem vetekedhet a csúcs-FPS-ek nyújtotta élménnyel, de a műfajon belül így is kimagasló a Bethesda embereinek teljesítménye.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Maga a mozgás és a harc nem okoz különösebb gondot, viszont tekintve, hogy szerepjátékról beszélünk, amiben viszonylag sok időt töltünk az inventory rendezgetésével és úgy általában lootolással, fájó pont, hogy a konzolra tervezett menürendszert nem idomították a PC-s igényekhez. Igaz, hogy a gyorsmenü és a gyorsbillentyűk javítanak a helyzeten, az összkép sajnos így sem az igazi.

Játszhatóság: A menü kellemetlenségei egy idő után nem zavaróak, mivel relatíve hamar hozzá lehet szokni és meg lehet tanulni. A karakterek problémái a terepviszonyokkal már problémásabb kérdést jelentenek. Játszhatatlanná ugyan nem teszik a programot, de pár bosszantó pillanatot garantáltan szereznek majd a sziklákban és lépcsőkben megakadó hősök és az utunkat elzáró segítők.

Intelligencia, nehézség: Az intelligencia az a pont, ahogy a Skyrim igen csúnyán teljesít. Az ellenfelek esetében még nem is annyira vészes a helyzet, mivel ők igyekeznek csapatban dolgozni, ha próbálunk rejtőzni, akkor szisztematikusan átfésülik a terepet. A segítőink viszont egy lejtő komplexitásával sem kelhetnek versenyre, ebből kifolyólag az esetek 90%-ában inkább a terhünkre vannak, mintsem előmozdítanák terveinket. Remélhetőleg a jövőbeni sebtapaszok javítanak ezen, addig is marad a magányos kalandozás.

Hangok, zene: A zene minden kétséget kizáróan az utóbbi idők legjobban összerakott játékzenéje. Végig gyönyörű dallamok csendülnek fel a hangszórókból, amik tökéletes atmoszférát teremtenek a játékhoz. A program kiválóan kezeli az 5.1-es rendszereket mind a csatazajok, mind a környezet neszeinek esetében. Legyen szó erdőről, hegyi hóviharról vagy egy hangulatos városi kocsmáról, minden ott és akkor szól, amikor kell. A szinkron ugyan helyenként kicsit unalmas és egyhangú, viszont az összképbe ez nem igazán rondít bele.

Összegzés: Egyértelmű, hogy a Skyrim nem tökéletes játék. Akadnak bosszantó apróságok, mint a nehézkes menü vagy a szinkronok helyenkénti egyhangúsága, illetve vannak időnként idegesítő kellemetlenségek, mint a társaink sekélyes intelligenciája, viszont az összkép annyira komplex, intenzív és kidolgozott, hogy rövid időn belül elfeledtetik a játékossal az esetlegesen zavaró hiányosságokat. Ha egy kicsit is fogékonyak vagyunk a fantasy világban játszódó szerepjátékokra, akkor ez a program pillanatok alatt beszippant, és nem ereszt. Annyit bizonyosan hogy a műfajon belül új etalont köszönthetünk a The Elder Scrolls V Skyrim személyében.