Nem az újságírók dolga a médiavita

A legilletékesebbek nélkül tartotta meg a múlt szerdán az Európai Bizottság (EB) annak a konzultációsorozatnak az első menetét, amelyen az európai média helyzetét, illetve jövőjét akarják megvizsgálni.

Az öt alkalomra tervezett EU Media Futures Forum elnevezésű csoport első találkozójára 16 médiaszakértőt hívtak meg Brüsszelbe − újságíró azonban egy sem volt köztük, noha érkeztek kérések a sajtó részéről, hogy szívesen részt vennének a vitában.

"A digitális forradalom hatásai európai médiaiparra" tematikához így olyan cégek képviselői szólhattak hozzá, mint a Walt Disney vagy a belga De Persgroep újságkiadó, szem előtt tartva, hogy a találkozósorozat nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a plurális médiaszektor és a minőségi újságírás kibontakozásának elősegítését, dacára a jelenleg csökkenő bevételeknek. A nyomtatott sajtóra különösen nehéz idők járnak, hiszen a hirdetési bevételek az internet beköszöntése óta folyamatosan apadnak. A digitális forradalom teljesen felforgatja a médiát − szögezte le közleményében a digitális ügyekért felelős uniós biztos, Neelie Kroes, hozzátéve, hogy nem konvencionális gondolkodásmódra van szükség ezzel kapcsolatban.

A találkozó sajtómeghívói úgy szóltak, hogy Kroes újságírókkal vitatja meg a média digitális jövőjét − az, hogy ehhez képest egyetlen újságírót se hívtak meg, élénk tiltakozást váltott ki az érintettek körében. Nagyon csalódottak vagyunk − mondta Renate Schröder, az európai újságíró-szövetség társelnöke az EuObservernek −, a csoport összetétele így nagyon üzleti jellegű lett. Az EB azonban nem látott kivetnivalót abban, hogy az újságírók kimaradtak: nem egyszerűen az újságírásról van szó, hanem általában a médiáról − magyarázta a bizonyítványt Ryan Heath, Kroes szóvivője.

A médiafórum állandó tagjai között kiadók, igazgatók, tudósok és politikusok vannak, az egyetlen "sajtómunkás" Oscar Bronner, az osztrák Der Standard napilap főszerkesztője.