Javítani kell az elektronikus hulladékok újrafelhasználását

Új, nagyratörőbb szabályozás léphet életbe az elektronikai hulladékok újrafelhasználási arányának javítása érdekében. Ezek szerint az évtized végére 85 százalékos begyűjtési arányt kellene elérni az Európai Unióban; Magyarország haladékot kapott.

Az Európai Parlament új, a korábbinál ambiciózusabb törvényt fogadott el az elektronikai cikkek után keletkező hulladékok újrafeldolgozásának fokozása érdekében. Az új szabályozás előírja, hogy 2016-tól az Európai Unió tagállamainak 45 tonna e-hulladékot kell visszagyűjtenie minden, a megelőző három évben értékesített 100 tonnányi elektronikus termék után. A törvény a BBC beszámolója szerint progresszív jellegű, vagyis 2019-től 65 tonnára emelkedik ez a mennyiség - avagy az országok választhatják azt a lehetőséget is, miszerint a megtermelődő e-hulladék 85 százalékát gyűjtik vissza.

Az Európai Bizottság szerint az EU jelenleg érvényes visszagyűjtési célkitűzése személyenként évente 4 kilogram e-hulladék, ami félmilliárdos népességgel számolva összességében évente 2 millió tonna begyűjtött hulladékot jelent. Ez azonban csak töredéke annak a mennyiségnek, ami évente az unió területén képződik; uniós tisztviselők szerint a keletkező elektronikus szemétnek csak mintegy egyharmadát kezelik megfelelően. Az új direktíva, amelyet a 27 tagország kormányai várhatóan hamarosan átvesznek az egyes nemzetállamok szintjén is, 2014-ben léphet hatályba. Az új szabályozás ugyanakkor 2021-ig haladékot ad az új cél elérésére annak a tíz, többnyire egykori szocialista tagállamnak, amely 2004-ben és 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, így Magyarországnak is.

A törvény arra kötelezi a nagy, elektronikai cikekket árusító üzleteket, hogy a kisebb leselejtezett - például mobiltelefon készülékeket akkor is vegyék be a vásárlótól, ha az éppen nem vesz semmilyen egyéb elektronikai terméket régi berendezése helyett. A nagyobb berendezések, például mosógépek újrahasznosításáért a gyártók viselik a felelősséget a törvény szerint. Az exportőrökre is kötelezettségeket ró a megújult szabályozás, eszerint a külpiacra szállító társaságoknak megfelelő dokumentációt kell biztosítaniuk a termékek javítására, illetve újrahasznosítására vonatkozóan. A cél az elsősorban a fejlődő országokba irányuló illegális elektronikus hulladék szállítmányok megelőzése, amelyeknek célja a szigorú EU-szabályok elkerülése, és amelyek komoly problémár jelentenek az unió számára is.

A közelmúltban itthon is történtek lépések az általános újrafelhasználási arány javításáért. A szelektív gyűjtés arányának növelése érdekében országos megállapodást köt a kormány, illetve a szaktárca a közszolgáltatókkal a lakossági szelektívhulladék-gyűjtésről. Összesen mintegy 120 közszolgáltató jelezte együttműködési szándékát az OHÜ-vel, e cégek működése több mint 8 millió embert érint Magyarországon. Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője öt közszolgáltató céggel: az FKF Zrt.-vel (Budapest), a Biokom Kft.-vel (Pécs), az A.K.S.D. Kft.-vel (Debrecen), a Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft.-vel (Nyíregyháza) és az AVE Miskolc Kft.-vel (Miskolc) írt alá szerződést a lakossági hulladék szelektív gyűjtésének támogatására. A megállapodásoknak köszönhetően idén csaknem 80 ezer tonna lakossági szelektív hulladék gyűjtése várható, ami 20-25 százalékos növekedést jelenthet a tavalyi és a tavalyelőtti mennyiséghez képest.

Mindemellett pedig bevezetik a tonnánkénti 20 eurós, mintegy 6000 forintos lerakási díjat, hogy a gyűjtést a lakosság körében ösztönözzék - jelentette be Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a napokban. Vámosi Oszkár szerint a jövőben szeretnék elérni a 60 százalékot meghaladó szelektívhulladék-gyűjtési arányt a lakosságnál, ám ez csak távoli cél lehet, mert jelenleg ez az arány a csomagolóanyagokat tekintve is csupán mintegy 10 százalék. A szelektív gyűjtést a termékdíjból származó bevételekből finanszírozzák, idén a várhatóan 60 milliárd forint körüli bevételből 15 milliárdot fordítanak erre a célra. Jövőre a termékdíjbevétel a tervek szerint 85 milliárd forintra nő, amiből 30 milliárd forintot szánnak a szelektív gyűjtésre.

Várhatóan a tavaszi ülésszak első törvényei között kezdi tárgyalni a parlament a hulladékról szóló törvényjavaslatot, amelyet a vidékfejlesztési miniszter benyújtott az Országgyűlésnek.