Magyarország is aláírta az ACTA-t

Az Európai Unió és 22 tagország, köztünk hazánk képviselői hivatalosan is aláírták Tokióban a sokat támadott Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezményt (ACTA). Az ügyben a végső döntést a nemzeti országgyűlések és az Európai Parlament hozzák majd meg.

A hírt a japán külügyminisztérium jelentette be. Az ACTA célja, hogy az aláíró államok összehangolják a termékhamisítások és a szerzői jogsértések elleni küzdelmüket, illetve intézkedéseiket. A szerződést korábban számos bírálat érte, elsősorban amiatt, hogy a készítők teljesen titokban tárgyaltak a dokumentumról és annak részleteiről. Az ACTA bizonyos pontjai tovább korlátozhatják az állampolgárok online jogait.

Az ACTA-t tavaly ősszel már aláírta Ausztrália, Japán, Kanada, Marokkó, Új-Zéland, Dél-Korea, Szingapúr és az Egyesült Államok képviselői. Az Európai Unió, az uniós tagállamok, Svájc és Mexikó viszont akkor még nem jegyezte ellen a dokumentumot. Az egyezményről a 2005-ös G8-csúcsot követően kezdett el egyeztetni az EU, az USA, Ausztrália, Kanada, Japán, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea és Svájc, azzal a céllal, hogy nemzetközi irányelveket állapítsanak meg a hamisítás és kalózkodás elleni hatékonyabb fellépés érdekében. A megállapodáshoz 2013. május 1-jéig lehet csatlakozni.


Lengyelországban több tüntetés volt ellene a héten
A 22 európai uniós tagország között van Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Svédország és Nagy-Britannia. A hírt azonnal támadták a civil szervezetek, köztük a francia La Quadrature du Net, amely közleményében hangsúlyozta: az aláírási ceremónia a demokratikus folyamatok megkerülésének szimbóluma és a cél az innováció és a véleményszabadság elnyomása.

Jörg Leichtfried és Josef Weidenholzer osztrák EP-honatyák, illetve Sonja Ablinger és Johann Maier osztrák parlamenti képviselők azonnal bírálták az egyezmény aláírását, mondván az ACTA-val szemben komoly adatvédelmi aggályok merültek fel. "Az ACTA masszív beavatkozást jelent a digitális alapjogokba. Az egyezmény olyan alapvető polgári jogokat kérdőjelez meg, mint a véleményszabadság, az adatvédelem és a magánszféra" - jelentették ki a politikusok. Johann Maier továbbá azt követelte, hogy az európai uniós adatvédelmi biztosok haladéktalanul foglalkozzanak a kérdéssel.

Az ACTA végleges tervezete 2010 decemberében készült el. A megállapodást ellenezték az európai jogászok, mivel úgy vélték, hogy több ponton is sérti az európai jogot. Az ACTA aláírásának jogszerűségét tavaly októberben vitatta egy amerikai szenátor. Az elmúlt napokban több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai. Mint kiderült, olyan hackerek támadták és törték fel a portálokat, akik a lengyel kormány azon terve ellen tiltakoztak, amely szerint az ország csatlakozni kíván a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezményhez.