A Nokia Komáromban 2300 főt bocsát el

Komáromból, Reynosából (Mexikó) és Saloból (Finnország) a Nokia ázsiai gyáraiba helyezik át az okostelefonok gyártását, ezért a három országban összesen 4000 dolgozótól válnak meg.

A Nokia komáromi üzemében jelenleg 4400-an dolgoznak. A vállalat tájékoztatása szerint a leépítéssel érintett három gyár a jövőben az okostelefonok testre szabását végzi az európai és amerikai vevők számára, ugyanakkor az üzemekben csökken a termelés élőmunka igénye. Niklas Savander, a Nokia Markets ügyvezető alelnöke a közleményben az átszervezést azzal indokolta, hogy a készülék összeszerelés Ázsiába helyezésével Nokia közelebb kerül a legtöbb részegység beszállítóhoz és ezzel a társaság képes lesz az innovációkat gyorsabban bevezetni a piacra.

Simai Anna, a komáromi Nokia kommunikációs vezetője elmondta, a gyár továbbra is a vállalat ellátási láncának fontos része marad. A gyártás átszervezése nem a gyár teljesítményétől és a végzett munka minőségétől függött - tette hozzá. A sajtóközlemény szerint a leépítések a tervek szerint 2012 végéig, fokozatosan mennek végbe. A Nokia a dolgozóknak mindenre kiterjedő, a helyi igényekre szabott támogatási programot kínál, amely magában foglalja az anyagi támogatást, valamint segítséget a munkatársaknak abban, hogy helyben újra munkába állhassanak.


Dolgozók távoznak a Nokia komáromi üzeméből a délutáni üzemváltáskor
Az MSZOSZ szerdai közleménye szerint a Nokia bejelentése különös jelentőséget kap a miniszterelnök keddi beszéde után, ugyanis éppen egy olyan cég jelentett be leépítést, amelyet pozitív példaként említett Orbán Viktor. A szakszervezeti szövetség úgy véli: "ezek után komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy a magyar kormány illetékesei mennyire ismerik a gazdaság valódi folyamatait. Meggyőződésünk, hogy az egykulcsos adórendszer mindenáron való és indokolatlan védelme helyett, végre valódi eredményeket hozó, munkahelymegőrző és teremtő politikára, cselekvésre van szükség." Az MSZOSZ szerint a megfelelő megoldások megtalálásához elengedhetetlen a minden érdekelt szakszervezetet és munkáltatói szervezetet bevonó érdemi párbeszéd.

A tervezett intézkedés 2050 fizikai és 250 szellemi munkakört érint - mondta el a megyei munkaügyi központ igazgatója. Pákozdi Szabolcs tájékoztatása szerint a vállalat tárgyalásokat kezd az érdekvédelmi szervezetekkel és az üzemi tanáccsal, majd 15 nap múlva jelenti be végleges létszám-leépítési szándékát. A komáromi körzetben a december 20-i adatok alapján 1742 regisztrált munkanélküli volt, ez 8,1 százalékos aránynak felel meg. Még nem ismert, hogy a Nokiánál tervezett leépítés hány magyar, szlovák, illetve megyebeli munkavállalót érint, mert az üzembe az egész országból járnak dolgozni - tette hozzá az igazgató.

Árbevétele alapján a legnagyobb magyar cégek közé tartozik

A Nokia továbbra is Komárom városában marad, a társaság a létszámleépítések ellenére a régió legnagyobb munkáltatója lesz a jövőben is - közölte Molnár Attila, Tatabánya fideszes polgármestere. Tavaly ősszel a kolozsvári gyár bezárása kapcsán a cég már jelezte, hogy újragondolja az európai érdekeltségeinek helyzetét, így a komáromi gyárét is" - emlékeztetett a polgármester. Molnár Attila közölte, hogy a Nokia tájékoztatása szerint a cég az elbocsátottak átképzésével kapcsolatban minden segítséget megad mind az állam, mind pedig a város részére. Az önkormányzat pedig felvette a kapcsolatot a helyi és a megyei munkaügyi központokkal, hogy együtt találjanak megoldást az állásukat elvesztők mielőbbi elhelyezkedésének elősegítésére.

Az LMP véleménye szerint a Nokia bejelentése "kijózanító saller" lehetett Orbán Viktor számára - mondta budapesti sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor. A párt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője emlékeztetett rá, hogy a miniszterelnök keddi évértékelőjében még arról beszélt, hogy mindenképen számít az olyan cégekre, mint a Nokia, mert azok biztos munkát teremtenek a magyaroknak. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor szerint hasznos lépés volt 19 százalékról tíz százalékra csökkenteni a társasági adó kulcsát.

Scheiring Gábor úgy véli, hogy a kormányoldal beszállt a lefelé tartó adóversenybe, miközben a munkavállalók kiszolgáltatottságát fokozó törvényeket alkotott, a Nokia bejelentése viszont azt mutatja: "Orbán Viktor receptje megbukott". Hozzátette, hogy mindez, a Malév csődjével kiegészítve, "egy koki- és sallersorozat immár a kormány munkaerőpiaci politikájának". A gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot sürgető képviselő azt kérte, hogy kabinet szakítson azzal a politikával, amelyik a munkaerő kiszolgáltatottsága árán kívánja Magyarországra vonzani a tőkét. Véleménye szerint ehelyett inkább olyan, magas hozzáadott értéket előállító cégeket kell az országba csábítani, amelyek hosszútávon itt maradnak. Egyúttal arra is felszólított, hogy a kormány javítson a kis- és középvállalkozások helyzetén.

Végül a kabinet figyelmébe ajánlotta, hogy az Európai Unió létrehozott egy Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA), amelyik azt segíti, hogy az utcára kerülő emberek a megfelelő átképzések után újra munkához jussanak.