Vasárnap óraátállítás

Vasárnap, azaz 2012. március 25-én hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk minden időmérő eszközünket, ezzel 60 perc mondhatni "eltűnik" a hétvégéből.

Minden év március utolsó vasárnapján - idén március 25-én - hivatalosan is beköszönt a tavasz, kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. 1980 óta - amikortól hazánkban is alkalmazzák a nyári időszámításra való átállást - alszunk kevesebbet. Az egész Európában 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. (azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség) között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Az órák előreállítása napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka, amely reggel 7 és este 10 óra közé esik. Ilyenkor kevesebb energiát kell világításra használni.

A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell bekapcsolni a lámpákat, de nagyjából ugyanakkor megyünk aludni is. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 %-os (2000-4000 MWh) fogyasztáscsökkenés látható. Ez a naponta megtakarított mennyiség megközelítően 1000 háztartás egész éves fogyasztását fedezné.

A cég közleménye szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten körülbelül 120 GWh-val (120 000 000 kWh-val) kevesebb áramot használunk fel, ami 30-40 ezer - mondhatjuk, hogy egy városnyi - háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez kb. 6 milliárd forinttal csökkenti az ország "áramszámláját". A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni. Bár a nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését. Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergiamegtakarítási céllal.

A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia "dupla nyári időszámítás"-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával. 1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart). 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat.