Furcsa gamma-sugárforrások nehezítik a tudósok életét

A világegyetem tele van nagy energiájú sugárzással, melyek többségét a pulzárokból és a szupernóva robbanások maradványaiból kitörő gamma-sugarak teszik ki. Egy új tanulmány szerint azonban a gamma-sugárzást kibocsátó objektumok közel egyharmadát mind a mai napig nem sikerült beazonosítani.

Az objektumokat a NASA Fermi gamma-sugár űrtávcsöve vette észre, ami három óra alatt az egész égboltot képes végig pásztázni. Megfigyeléseinek összeillesztéséből egy rendkívül pontos képet kapnak a szakemberek a gamma-sugarú univerzumról, amit a tudósok összevetve más megfigyelések felvételeivel, megpróbálják azonosítani a különböző forrásokat. "Vannak olyanok, amikről minden erőfeszítésünk ellenére sem tudjuk, mik is lennének valójában" - mondta David Thompson a NASA asztrofizikusa, a Fermi projektvezető helyettese a SPACE.com-nak. "Látszólag nem hasonlítanak egyik szokásos forrásra sem"


A Fermi az elmúlt 3 évben közel 500 nagy erejű gamma-sugárforrást észlelt a mélyűrben. 2008-as fellövése előtt a tudósok csupán négy ilyen objektumról tudtak. "Nem hétköznapi dolgok után kutatunk" - mondta Thompson. "A rendkívüli, hatalmas dolgokat keressük, amik gamma-sugarakat bocsátanak ki"

Az újonnan felfedezett objektumok több mint fele aktív galaxis. A források közül a pulzárok és a szupernóva-maradványok 5-5 százalékot tesznek ki, míg a nagy tömegű bináris csillagok és más galaxisok csupán egy hajszállal többért felelnek, a fennmaradó közel egyharmad azonosítatlan. Egyes esetekben maguk a mérések segítettek a tudósoknak a források besorolásában. Az energiaszintek változásainak megfigyeléséből, vagy az objektumok alakjainak tanulmányozásából a csillagászok be tudják azonosítani a pulzárokat és a galaxisokat, viszont azok a források, amik nem rendelkeznek ilyen megkülönböztető jegyekkel, az ismeretlenség homályába vesznek. Sok esetben a probléma az adatok elégtelenségéből adódik. "Mélyebbre ható megfigyelésekkel más hullámhosszokon megtalálhatnánk a Fermi-források egy részének a megfelelőit a jövőben" - mondta Pascal Fortin a francia Ecole Polytechnique's Laboratoire Leprince-Ringuet munkatársa.


Az azonosítatlan források nagy száma ellenére, vagy éppen amiatt a kutatókat mégsem aggasztja annyira a rejtély, a tanácstalanságot ugyanis gyakran felváltja az ismeretlenből adódó izgalom. "A puszta tény, hogy ilyen sok van belőlük arra utal, hogy talán valami valóban új van odakint" - bújt elő Thompsonból a felfedező. "Szeretnénk valami egészen újat és egzotikusat találni"

A zavarba ejtő mérések egyik lehetséges magyarázata a fekete lyukak egy új, nem várt kölcsönhatásán alapulhat, véli Thompson. Fortin ugyancsak pozitívan szemléli a problémát, aki szerint ha a különös objektumok semmit nem árulnak el magukról, az csupán azt emeli ki, hogy az űr még mindig egy megfejtésre váró rejtvény az emberiség számára. "Még sokat kell tanulnunk a világegyetem nagy energiájú folyamatairól" - mondta Fortin.


Egy évtizedes küldetése alatt a Fermi folytatni fogja információgyűjtését a gamma-sugarat kibocsátó objektumokról és segíthet választ adni a velük kapcsolatban felmerülő kérdésekre.