Egymillió éve használja az ember a tüzet

Egy dél-afrikai barlangban talált hamu és elszenesedett csontok, vagyis a tűz tudatos használatának bizonyítékai napjainktól számított egymillió évre tolják vissza az emberi evolúció egyik legjelentősebb fordulópontját, a tűz alkalmazásának időpontját.

Tudósok a Kalahári-sivatag peremén elhelyezkedő hatalmas Wonderwerk-barlang anyagait elemezték, ahol a korábbi ásatások kiterjedt emberi tevékenység emlékeire bukkantak. A mikroszkópos elemzések egyértelmű bizonyítékokat találtak a tűzhasználatra növényi hamu és elszenesedett csontok formájában. Ezeket az anyagokat kétségtelenül a barlangban égették, a felszín töredezettsége a tűz munkájára utal, egy rétegben pedig, ami közel egymillió évre datálható vissza, kőeszközöket találtak.


A Dél-Afrikában található Wonderwerk-barlang
Bár ma már csak a 200.000 éve megjelent modern ember az egyetlen élő emberi faj, egykor más fajok is barangoltak a bolygón, többek közt az 1,9 millió évvel ezelőtt kifejlődött Homo erectus. "Az elemzés 300.000 évvel tolja vissza az emberi tűzhasználatot, ami arra utal, hogy elődeink egészen a Homo erectusig visszamenően életmódjuk részeként már alkalmazhatták a tüzet" - mondta Michael Chazan kutató, a Toronto Egyetem archeológusa, az egyetem régészeti központjának igazgatója.

A kutatócsoport elemzése arra utal, hogy az anyagokat a barlangban nem hevítették 700 Celsius fok fölé. Ez egybecseng azzal az előzetes felfedezéssel, mely szerint füvekkel, rőzsével és levelekkel táplálták a tüzet, amikkel nem lehet ennél nagyobb hőt előállítani. A tűz a korai emberek melegedését és az éjszakai ragadozók távol tartását is szolgálta a táplálék ehetőbbé tétele mellett. Ezenfelül "a tűz körüli szocializálódás fontos aspektusa lehetett az emberré válásnak" - tette hozzá Chazan. "A tűz kontrollálása nagy fordulópont volt az emberi fejlődésben"


Égett csont lenyomata a paleofelszínen
Richard Wrangham, a Harvard antropológusa szerint a tűz feletti uralom és a tűzön sült hús az emberi agy fejlődésére is hatással volt. Elmélete szerint az emberek a Homo erectus 1,9 millió évvel ezelőtti felbukkanása óta készítik tűzön zsákmányukat , ez volt ugyanis az a pont, ahol az emberi fajoknál jelentős agytérfogat növekedést észleltek. A főzés lehetővé tett őseinknek egy nagyobb, kalória-éhesebb agy és test kifejlesztését, míg a főtt étel a könnyebb emészthetőségével kisebb bélrendszerhez vezetett. "Elképzelhető, hogy olyan korai bizonyítékokat is találunk a tűzhasználatra, mint amit Wrangham feltételez" - nyilatkozott Chazan a LiveScience-nek.

A jövő kutatásai mind a korábbi, mind a későbbi anyagokat elemezni fogják a területen, hogy lássák, hogyan fejlődhetett a tűzhasználat. "Szeretnénk választ találni arra a kérdésre, hogyan illett bele a tűz a korai emberek életébe és hogyan változhatott mindez az idő múlásával" - összegzett Chazan.